A szkíta rovatban najahuha linkelte be a Bálint Csanáddal kiészített interjút. Ebből idézünk:

"Más kérdés a "kettős honfoglalás" elméletének társadalmi fogadtatása és általában a magyar társadalomban megnyilvánuló nemzeti romantika és nacionalizmus; csakhogy ezek elemzése nem a régész feladata. Ugyanezért nem szólok az amatőrök és dilettánsok azon hadáról sem, akik a sumér-magyar rokonsággal, a rovásírásokkal, a Szentkoronával, a „lecsó-őshazával”, a nagyszentmiklósi kincsen látható jelenetekkel stb. foglalkoznak. Analóg jelenség számtalan országból említhető és most szándékosan nem közép- és kelet-európai példákra hivatkozom. Az általános jellegét érzékeltetendő példaként elég az angliai Stonehenge-nél a nyári napforduló idején rendezett kultikus eseményekre és a mongóliai samanizmus újraélesztésére utalnom -- ezek sem régészeti problémák, hanem a szociálpszichológia illetékességébe tartoznak. ( Ti. annak elemzése, hogy ugyanazok az emberek, akik a mindennapjaikban magától értetődően fogadják el, hogy mindenhez speciális tudás és gyakorlat szükségeltetik, hogyan és miért gondolhatják azt, hogy néhány – nem is feltétlenül a legkiválóbbak közé tartozó – könyv alapján történeti és/vagy régészeti problémákhoz alapvetően hozzászólhatnak?! )"

Tud-e valaki válaszolni Bálint Csanád kérdésére?