"A természettudományoknak nagyon szigorú elvei vannak. Kísérlet, megismerhetőség, megfigyelés, következtetés, elméletalkotás, ellenőrzés mind összetartoznak."

Nekik maguknak nincsenek elveik, a természettudományos kutatásnak esetleg (de tudományáganként ezek az "elvek" rendesen eltérnek).
Ezekről az elvekről nem sok mindent tudok, de amiket felsorolták azok inkább eszközök, és a kutatás fázisai.

"Az egyik lépés kihagyása (a publikálással történő megmérettetést ki is hagytam) súlyos hibákat okoz."

Az a gond, hogy egy természettudományos munkának bűn rossz sora lenne, ha azokat, és csak azokat a fázisokat venné sorra, amiket felsoroltál (és abban a sorrendben ...).
Publikálni nyilván érdemes, ez fix fázis ...

"Ha ellenőrizetlen és a levegőbe épített elméletekkel rukkolunk elő, mint tudományos magyarázat, úgy kétségbe vonjuk a Galileivel kezdődő töretlen sor elveit."

Én azt mondom, ne rukkoljunk elő levegőbe épített elméletekkel !
Te fel tudsz ilyen megalapozatlan "tudományos" elméleteket sorolni ?
De ilyen levegőbe épített dolognak tűnnek számomra a számtalan vallás számtalan teremtéselmélete ...

"DNS nélkül csak egyes vírusok képesek létezni az élővilágon belül, de ezek a határvonalon mozognak élő és élettelen között. Inkább tekinthetők nanogépeknek, mint élőlényeknek. Ja, és azért RNS-re nekik is szükségük van, ami egy kicsit módosult DNS."

Igazad van, a prokarióták nem rendelkeznek sejtmaggal, valóban.
Fene ...
Arról, hogy vajon mit tekinthetünk élőnek, lásd a második linkemet a hsz végén.

"Önmagában mindegyik alkotórész azonnal felbomlik. Ha az általad említett "véletlen" (mi a fene ez?) alakítaná ki, akkor egy milliomod másodperc alatt el kellene készítenie az egész sejtet, a miniatűr vegyi gyárakkal, sejtszervekkel, ionkoncentrációval, sejtfallal együtt, különben minden azonnal megsemmisül. Nem beszélve arról, hogy ha elképzeljük, hogy egy DNS-lánc kialakul, "csak úgy", akkor milyen információt hordozna ez az első DNS? Megsúgom: random, "fehér zajt", ebből élőlény nem jönne ki."

Nadekérem.
"egy milliomod másodperc alatt el kellene készítenie az egész sejtet"
Ez lehetetlen ?
Miért az ? Magyarázatot kérek.
A prokarióták egyébként .. :

http://www.sulinet.hu/tananyag/97116/on/biologia/bio34.htm

"Sejtjeik felépítése egyszerû, az eukariotákkal szemben sejtmagjuk még nincs, a sejtmag anyaga, a DNS a sejtben szabadon, diffúz állapotban található. Ennek megfelelõen sejtmagvacskájuk sincs. Belsõ, összefüggõ membránrendszereik is hiányoznak, ezért sejtszervecskéik sincsenek."

Korábban fejtegettem, hogy mi, kérészéletű emberkék olyan sok mindenre rámondjuk, "képtelenség", "lehetetlen".
A nekünk rendelkezésre álló időben igen, de több milliószor annyi időben is ?
A megfogalmazásodból kitűnik, hogy te sem tartod lehetetlennek a dolgot, csak egészen elképesztően valószínűtlennek.
Amennyi idő ehhez rendelkezésre állt, akár bele is férhetett a dolog...

Most mennem kell, még annyit megjegyzésképp, hogy a több milliárd éves élőlények létezéséről ugye úgy szerzünk tudomást, hogy a lenyomatukat megtaláljuk.
A legkorábbi prokarióta, az első ismert földi élőlényt egy 3.5 milliárd éves kőzetben találták meg, míg a legrégebbi ismert kőzetminta kora 3.8 milliárd év.
Talán ez az egyik oka, hogy nem ismerjük a prokarióta előtti változatokat, a második, hogy ezek a rendkívül idős kőzetek valahol a tektonika miatt elérhetetlenül helyezkednek el (vagy talán nem is nagyon maradtak meg eredeti állapotukban), ill. harmadik ok, hogy a prokarióták voltak az evolúció első győztesei, a többi "kísérlet" mivel kudarcot vallott, életképtelennek bizonyult, nem is terjedt el.

Üdv !

linkek :

http://hu.wikipedia.org/wiki/Prokari%C3%B3ta

"Általánosan elfogadott, hogy az első élő sejtek ősi prokarióták lehettek. 3,5 milliárd éves prokarióta fosszíliákat is találtak, és a prokarióták még ma is valószínűleg a legsikeresebb és legnagyobb számban élő szervezetek.
...
Például amellett, hogy fotoszintézissel vagy szerves szénforrások felhasználásával nyernek energiát, mint az eukarióták ( fotoauto- vagy heterotrófia), a prokarióták szervetlen vegyületeket is felhasználhatnak energiaforrásként, mint például a hidrogén-szulfidot (kemoautotrófia).
...
Kizárólag ivartalanul, egyszerű osztódással, hasadással szaporodnak.
Az örökítőanyag lemásolódása után a sejt kettéfűződik.
Kedvező körülmények között akár 20 percenként képesek osztódni.
Egyes prokarióták mutatnak bizonyos paraszexuális folyamatokat is, amikor DNS kerül át az egyik sejtből a másikba."


http://www.enzim.hu/~szia/eletvita.html -> nagyon érdekes cikk

"David Deamer ezzel kapcsolatban úgy vélte, hogy helyesebb, ha a tárgyalást a legegyszerûbb életformákra korlátozzuk, mert ezek lehetnek a legközelebb a legelsõ élõ rendszerekhez. Ezek közül némelyik genetikailag teljes: egyes bakteriumoknak csak kötött nitrogénre, szén-dioxidra és energiaforrásra van szükségük ahhoz, hogy növekedjenek és szaporodjanak. Más baktériumok, az ún. VBNC-k, azaz az élõ, de nem tenyészthetõ ("Viable But Not Culturable") baktériumok az élet minden jelét mutatják, de nem szaporodnak! A szaporodás, a genetikai információ replikációja tehát nem feltétlenül szükségszerû velejárója az életnek. Chris Chyba ezzel egyetértett, s megemlítette, hogy Freeman Dyson szerint elképzelhetõ, sõt valószínû, hogy az élet kialakulása során a reprodukció kialakulása megelõzte a replikáció kialakulását, vagyis elõször valamiféle reprodukálódó anyagcsere-rendszer jött létre, s ez csak késõbb "tanulta meg", hogy a genetikai információt hogyan lehet replikálni. Magát az "RNS-világot" is meg kellett elõznie valamifele "életnek".

Jack Farmer szintén válaszolt a genetikai teljességgel kapcsolatban felvetõdött kérdésekre. Szerinte az elsõ élõ rendszereknek nem kellett genetikailag teljeseknek lenniük. Az õsi Földön sok önreplikáló rendszer indulhatott be, de majdnem mindegyikük idõvel leállt, pl. mert kisbolygó-becsapódás miatt felforrt az óceán, vagy megváltozott a környezet, vagy a folyamat maga felhasználta az önreplikációhoz szükséges összes nyersanyagot. Ahhoz, hogy egy önreplikáló rendszer végül fennmaradhasson, valamiféle kezdetleges ökológiai rendszerre lehetett szükség. Az elsõ, tartósan fennmaradó önreplikáló rendszer ebbe az ökológiai rendszerbe illeszkedhetett, ezért nem kellett genetikailag teljesnek lennie: környezete szolgáltathatott számára számos szükséges anyagot. "