A nádfedeles házról jut eszmbe.

 

Régi parasztházainkban nem volt művi úton előállított anyag. Csak és kizárólag természetes anyagok. Ez azt eredményezte, hogy a házból való kihalás után hátrahagyott maradványok idővel visszasimultak a természetbe. Ugyanez látható a szatmárcsekei temetőben is, ahol a csónak alakú tölgy fejfák úgy két nemzedéken át maradnak fenn. Ez nagyjából annyi idő, amíg az utódok emlékezhetnek az elhunytra.

 

Ez a szemlélet hatotta át a Kárpát-medencei földművesek életét és halálát.

 

Ami Cser és Darai idézeteit illeti:

Írásukban kísérletet látok a genetikai eredményekhez való igazításra. Az általam közölt részletekben én is észrevételeztem esetlegességeket, vagy alátámasztás nélküli közléseket. Esetenként hivatkozás nélkül közöltek olyan megállapításokat, amelyek Padányinál, Mesterházynál vagy másoknál megvannak eredetiben. Ez nyilván szakmai kérdés. Kitértek az írásra, népműveltségre, antropológiára, genetikára, az összkép azonban hevenyészettnek tűnik, legalábbis egyelőre. Az anyagról azt azért tudni kell, hogy vitaanyag.

 

Ami viszont új eleme a tanulmánynak, az a 8000 évvel ezelőtti gátszakadás a Dardanellákon a Fekete-tó körül élők menekülését helyezi középpontba. Rájuk eddig nem fordítottunk nagy figyelmet, pedig kellett volna. Most, hogy a KM-Ukrajna-Lengyelországi terület lakosságának 73 %-a min. 40-20 ezer éves, úgy a Fekete-tó környéke is beleesett az egységes eredetű népesség területébe. A gátszakadás az oka tehát a Körös újkőkori népének megjelenésehez az Alföldön, de ugyanígy a Tell Halaf és Hassuna népének szinte a semmiből való megjelenéséhez. Kapaszkodj meg: Mesterházy észrevételezte a Magyar ókorban, hogy az alföldiek és a Fekete-taviak egymás rokonai kellett legyenek, pedig a genetikáról akkor még fogalma sem volt. Ugyanő feltételezte azt is, hogy a kaukázusiak is a rokonaink, sőt a shanidari leletek alapján (-9200) a gravettiek idejére tette a lehetséges KM eredetű szétvándorlás lehetséges idejét. De ugyanilyen váratlan a Tell Halaf és Hassuna felbukkanás is, amely környék ott fellendülő népessége jelentős hatást gyakorolt Mezopotámia teljes későbbi történetére. Ez lesz a hurrita történelem kezdete.

 

Hogy a rovás és a hurri írás közt van-e kapcsolat, azt én nem tudom, te talán igen.