Kaptam egy levelet a hosszúfalusi bronzkori jelekről, amelyet egy Attila keresztnevű, általam nem ismert kitűnő honfitársunk írt:

 

*********************************************

 

Az íráslelet a Szatmár vármegye (Magyarország vármegyéi és városai sorozat. Szerk: dr. Borovszky Samu) címû könyvben van közölve. A hosszúfalusi-kisfentõsi lelet képe a 408. oldalról van kimásolva. ...

 

Idézet a Vende Aladár által írt, Szatmár vármegye õskora címû fejezetbõl:

„Szatmár megyében ilyen az az érdekes lelet, mely Hosszúfalu és Kisfentõs között került elõ, sajnos, töredékekben. Itt e sorok írója, ásatás közben, sgrafittoval díszített edénytöredékeket talált, bámulatosan szép, ízléses kivitelben, mely élénken emlékeztet a görögök egykorú hasonló iparára. E töredékek közelében került elõ, az itt megközelítõen ábrázolt cserépdarab, mely közelebb megvizsgálva, emberi alakot ábrázolt. Meg van neki a szeme, szája, fejdísze, haja, sõt a nyak-, mell- és hátdísze is. A cserép fekete és finom anyaga elõrehaladott korra vall. Sajnos, hogy túlságos lemosás következtében megszürkült és sima felülete érdessé vált. Az alak alja le van törve s így nem állapítható meg, vajon valami bálványféle alak volt-e, vagy egy edény lapos füle. Az a körülmény azonban, hogy alsó része mindinkább kivastagodik és alul kihajlik, ez utóbbira enged következtetni. E lelet érdekességét növeli, hogy Schileman tanár, a híres régész, trójai ásatásai alkalmával, hasonló alakú, de nem íly díszes edényfület talált, melyet ásatásairól írott mûvében, ábrában is bemutat. (404. o.)” A leletet bronzkorinak tartja. „Valami ezer évig (Kr. e. 1500-500) tartott hazánkban a bronzkor. (410. o.)”

 

A leleten található írás olvasata szerintem: SeNTeS, azaz szentes. A gyulafehérvári õsi betûs írásmutatvány „Sent Kerészt” kifejezése õriz ehhez hasonló kiejtést. Az írás szimmetriája nem csak az olvasás irányát közömbösíti, hanem egyértelmûvé teszi, hogy fonetikus a szöveg. Fogalomírás esetén, ugyanaz a jel többször csak közvetlenül egymás mellett ismétlõdhet, mert így jelölik a fokozást. Egy jel egy fogalmat jelent, így csak egyféle mondatrész szerepét töltheti be, és ezek egy kifejezésen belül - a fokozás esetét kivéve - nem ismétlõdnek.

 

A lelet töredékékbõl van összetéve, de gondolom nem rajzolja így le, ha a törések ellenére nem biztos a rajta lévõ jelek alakjában, ezért hitelesnek tartom. A bronzkornak Kr. e. 1500-500. tartó idõszakra való datálása a XX. század elsõ felére jellemzõ, a bibliai idõkhöz idomított korszak, és ez a szemlélet még nem vette figyelembe az anyagok eltérõ pusztulási sebességét sem. Nem tudok pontos adatot, de szerintem ennél csak régebbi lehet, hiszen az újabb kutatások alapján a korszakok folyamatosan hátrább tolódnak az idõben (ld. Mesterházy Zsolt, Turán, 2003. szeptember-oktober).

 

***********************************

 

A képet is mellékelni fogom rövidesen.