Kedves Brigeo !

Így van: Varga Csaba "A magyar szókincs" könyvéből való. (Fríg, Bp, 2005.)
Azért nem jeleztem ezt a forrást, mert aki ismeri, az úgyis tudja, aki meg nem, az csak legyint rá.
Egy másik topikból másoltam.


NAgyon szemléletesen ábrázolja az ÉNEM, ENYÉM, ÉNNEKEM, ENNENMAGAM , MENTEK, HÁZATOK stb:

ÉNEM = ÉN ÉN
ENYÉM = ÉN ÉN
ÉNNEKEM = ÉN NAK ÉN
ENNENMAGAM = ÉN ÉN MAG ÉN
MENTEK = MEN TIK
HÁZATOK = HÁZ TIK

Ábrázolja azt, hogy az egykori hun személyes névmások még tisztábban jelenítik meg azt a képet:

EJN MIK
TE TEK
ÜJ ÜJK

"Illyés Gyula ír a 'hirtelen' szavunkról, amely - miként írja , nagyon meglepődött, amikor rájött- azt jelenti, hogy valami előzetes híradás nélkül történt, azaz hírtelen, hír nélkül. Ilyen a véletlen szavunk is. Mert valójában azt jelenti, hogy valamiről nincs véleményünk, nem tudjuk hogyan vélekedjünk s ezért lesz a dolog véletlen."... De hozhatnám a még "képletesebb" "képtelen" szó jelentését.
"Ami a szóban rejtezik végső alapként, az nem más, mint KÉP."

Lükő Gábor: "A moldvai csángók" (Táton, Bp, 2002.) könyvében ír egy elágazó , fábol faragott szőlőültető szerszám nevéről:
"A moldvai magyarok már évszázadok óta ismerik ezt a szerszámot, mert nevét még palatalizálatlan alakban vették át. Az oláh 'pitinog' - 'chitonog', a magyar 'bitonág' név eredete ISMERETLEN".

Képet is mellékel a könyveb, ahol a KÉPi ábra egy BOT forma, rajta egy kiálló ÁG:

BOT ON ÁG = BOTONÁG

Vajon az 'oláh'-ban is PIT (BOT) a bot, és OG (ÁG) az ág?

A SZÓ VÁLTOZIK, A KÉP MARAD !..

Megemlít például két egyiptomi hieroglifát:


1) elnyújtott ellipszis, alatta 3 pont: t3 , olvasata TER, jelentése: TÉR

2) mint az előző, hozzátéve egy pálmaág (= í,j) és egy kéz (=ad,ed)

t3 í/j ed
olvasata = terí(j)ed
jelentése= terítsd (de régies magyarsággal TERÍJED, mint a VIGYED, ADJ-AD...)