">"Ez jó kis ordas marhaság, amit kérdeztél"
Szeretem benned ezt a kifinomult demokratát..."

Rendkívül ritkán írok ilyesmit, de esetedben már kétszer is előfordult ...
Ha blődséget látok (egyáltalán nem kifinomultat), ezután is meg fogom tenni.
:)

"S főleg ahogy így igazán balosan csúsztatsz: nem azt mondtam, hogy nem kellenek pártok, hanem azt, hogy ne kapjanak állami támogatást, tartsák el magukat a hívek. Ugyanúgy ahogyan ti követelitek az egyházaktól."

Azon kívül, hogy következetesen továbbra is balossággal vádolsz (hehe, minden leírt szót vállalok) ismételten leírod a marhaságot, és továbbra sem magyarázol.
A demokráciára a jelen állás szerint szükség van, a demokratikus állam a legkevésbé rossz a lehetőségek közül.
A demokratikus államhoz demokratikusan választott pártokra van szükség, a pártok demokratikus megválasztásához reális alternatívák kellenek, ez alatt értsd azt, hogy ha a népesség egy rétege (csak a kedvedért : egy osztály :) politikai képviseletre tart igényt, akkor vagyoni helyzetétől megkapja ezt a politikai képviseletet, mint ahogyan vagyoni helyzettől független a választójog is (egyelőre ...).

A te felfogásod szerint az adakozókedvtől és lehetőségtől függ egy politikai irányzat, és a képviselt emberek jelenléte az ország irányításában, mivel az egy minimális alap nélkül nem juttathatja el programját, embereit, anyagait a párt a választókhoz, az emberek nem ismerhetik meg, tehát nem is fognak rá szavazni.
A választásból kapásból kiesnek a szegények pártjai.
Nos, ez egyenest hátraarc a vagyoni helyzethez rendelt szavazójoghoz, csak gazdag pártokra lehet szavazni, még ha azok nem is képviselnek széles embertömegeket (ez lehet cél ?).
A maffia és/vagy a gazdasági élet 'jeles' és tehetős szereplői beépülnek a politikába, a törvényhozásba, és egyik napról a másikra olyan törvényességet borítanak rád, hogy attól koldulsz.
Ha a pártok a párttagok (? nem tudom tényleg átgondoltad-e ezt a dolgot, és ismered-e a pártok tagsági számait ...) vagy a választók adományaiból kell kizárólag eltartania magát, akkor egy rögzült rendszerben esélye nincs egy induló politikai mozgalomnak, hogy a hangját hallassa, mivel minden létező csatornán az 'uralkodó' pártok PR-ja dübörög, továbbá csak és kizárólag a gazdag pógárok által favorizált pártok képesek arra, hogy egyáltalán halljon róla Tóth Pista bácsi Taktaszadán.
... stb.
... de azt hiszem itt abbahagyom politikai képzésed, pl. a neten minden ott van a demokrácia működéséről.

"Mellesleg: az egyház (soxor igen értékes v. műemlék) ingatlanokat szerintetek miből kellene fenntartani?"

Mellesleg : ezek fenntartásához természetesen, mint TÉNYLEGES kulturális kincsekhez, az államnak részben vagy egészben hozzá kell járulnia.
Azé' azt ne feledjük, hogy ha ma valaki megvesz egy műemléknek minősülő ingatlant, akkor onnantól, mint tulajdonosnak, kötelessége az állagmegóvás (persze lehet előzetesen egyezkedni önkormányzattal, vagy közvetlenül az állammal, hogy támogatássák az ingatlan műemlékvédelmét, de ez esetleges).

">"Az egyházak nem szükségesek a demokráciához"
Nos, ez az igazi "ordas marhaság" - ezek ugyanolyan világnézeti csoportosulások, mint a pártok, csak nagyobb történelmi háttérrel, múlttal. Ezért is fosnak a balosok, meg rinyálnak, hogy az egyház vonuljon ki a politikából. Mert félnek a tömegbázistól... "

:)
Hát akkor még egyszer (ugye ismered az Új embert ? :) :
http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2005.02.20/0303.html

"Egyház és állam szétválasztása

A laicitás alapelve, amelyhez Franciaország ragaszkodik, amennyiben azt helyesen értelmezik, része az egyház társadalmi tanításának is.
Emlékeztet a világi és egyházi hatalom igazságos szétválasztására, visszhangozva Krisztus, tanítványaihoz intézett felhívását: "Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené".
Másrészt az állam felekezetnélkülisége, amely azt jelenti, hogy a polgári hatalom nem avatkozik bele az egyház és a különböző vallások életébe, lehetővé teszi, hogy a társadalom minden tagja együttműködjön mindenki és a nemzet egész közösségének javára. Mint ahogy a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciójában tanítja: "Az egyház, mely feladatánál és illetékességénél fogva semmiképpen sem keveredik össze a politikai közösséggel, s nem is kötődik semmiféle politikai rendszerhez, egyszerre jele és oltalma az emberi személy transzcendenciájának. A politikai közösség és az egyház, más-más címen, de mind a kettő ugyanazoknak az embereknek a személyes és társadalmi hivatását szolgálja. Annál gyümölcsözőbb lesz szolgálatuk mindenki javára, minél egészségesebben együttműködnek a helyek és korok körülményei szerint."

Üdv

Gábor