rovó Creative Commons License 2005.05.07 0 0 636

Az alábbi anau-i írásemlék az alábbi okok miatt jelentős:

 

Egyrészt megmosolyogtatóvá teszi azokat az erőlködéseket, amelyeket az egyetemi írástörténeti előadásokon lehet hallani a szokásos felfogásnak megfelelően (sumér írásfeltalálók, föníciai és arameus továbbfejlesztés és elterjesztés stb.).

 

Másrészt megmutatja a hurrita lineáris írás gyökereit, érthetőbbé teszi az esetleges kapcsolatait a kínai, az alvao-i és a kelta írás felé is. Egy ilyen kép arra utalhat, hogy a jégkorszakot követően, az utóbbi tízerez évben délről terjedt el az írás Eurázsiában. Ez a kép azonban nem magyarázná meg a jóval korábbi Mas d' Azil-i leleteket és persze az indián íráspárhuzamokat sem.

 

Ezért egy harmadik elképzelés hihetőbbnek tűnik: E szerint az írás a jégkorszak előtt (kb. 50 000 éve) létezett az Éden területén, ahonnan ismeretlen időpontban (de talán már kb. 40 000 évve ezelőtt) eljutott Anau tágabb környékére s onnan (legkésőbb 12 000 éve) Amerikába is. Az Éden területén, Turkesztán vidékén, Dél-Szibériában fennmaradhatott az írástudás azóta is, folyamatosan. Ez az írásrendszer lett a kínai írás alapja s ebből származik a székely rovásírás is.

 

Ez persze csak egy laza adatokkal alátámasztható hipotézis, de pillanatnyilag a legjobb.