Kedves Rovó !

A könyv:

Marton Veronika, A somogyi rovástábla és a táltoskövek
(Friedrich Klára jegyzeteivel)
/Matrona Kiadó, Győr, 2001., A5 / 177 oldal. ISBN 963 440 635 1/

A palatábla méretében a legnagyobb: terméspalából hasított, lapos, szabályos forma: 28.5 x 27,5 cm, 1 cm vastag.. Az írott felületen csiszolt, a hátlapon a hasítás eredeti
nyomait viseli.
A tábla felső részén lévő két furat mutatja, hogy valamikor zsinórszerű anyaggl felfüggesztették.

A feliratok (lásd előző képi hozzászólásban) megfejtésének ellenpróbáját a Szenci Molnár Albert, Pápai Páriz Ferenc, Szikszai Fabricius Balázs szótárában, valamint az 1470-es brassói latin-magyar szótár-töredék alapján végezte el.
A palatáblán keltezés is szerepel, és ha a megfejtése helyes, akkor a szöveg MO török hódoltságának idejére, tehát az 1526 utáni időszakra vonatkozik.

A köveken lévő föliratok a csíkszentmiklósi templom felirata és a Rudimenta hamburgi másolatának rovásos ábécéje szerint értelmezhetőek.

A palatáblán kívül három rovásírásos kő, egy kettétört un. meteorit és egy fekete májmodell darab képezi a kollekciót. Sajnos időközben a rováskövek egyike elveszett, de fénykép szerencsére maradt róla.

Hivatkozás történik arra, hogy ezek a kövek nem egyediek a világban:
számtalan helyen találtak ilyesmiket:

- Pireneusok - Mas d' Azil (BC 8000-5500)
- Szuza (BC 5500-2300) (Számolókövek: CALLCULUS = kavics, kövecsek => KALKULÁL
- Rosettei kövek
-a germánok a 2-3. századtól rúnaírásos köveket állítottak halottaik emlékére
- tászoktetői véseteket sajnos legyalulták/ megsemmisítették
- a Csíki Székely Krónika szerint a vérszerződést és a törvényeket kőbe vésték.
- rovásfeliratos a 13. századi kőbevésett pécsi címerpajzs?
- Ráduly János: bonyhai, bekecsi, csíkcsobotfalvai, székelyzsombori, tászoktetői.
Fodor Ferenc írt a parajdi, szentmihályi rovásfeliratokról.