Polites: az "isten" szó nem sumér nyelven van, hanem akkádul, azon a nyelven jelent 1-et,

 

rovó: Mit jelent az, hogy te valahol akkádnak olvastad? Hogyan kell ezt értékelni? Lehet, hogy igazad van? Mennyire van igazad?

 

Vagy az is lehet, hogy ez csak az igazság egyik oldala? Lehet az akkádban sumér eredetű? Vagy Zakar és társai összetévesztették a két nyelvet? Erre is van lehetőség.

 

Van azonban példa más irányú tévedésre is. Például egy sumér (vagy véle rokon "urál-altáji") eredetű akkád szót séminek lehet nyilvánítani s aztán erről az alapról lehet féligazságokat teljes igazságnak hirdetni?

 

Mivel igen régi összetételről van szó, lehet a két összetevőt is keresni a kor és környezet nyelveiben. S ha megtaláltuk az ős és a ten megfelelőit a különböző ókori nyelvekben, akkor talán el tudjuk dönteni, hogy milyen eredetű lehet az összetétel (sémi, vagy urál-altáji - ez utóbbiba sorolva a sumért is). Azért mondom, hogy talán, mert ha egy kőkori összetételről van szó, akkor ítéletnapig bizonygathatjuk az igazunkat, akkor sem tudjuk eldönteni.

 

Egyébként az egész kérdésedet lényegtelennek, a kibontakozó vitát mellékesnek tartom, mert nincs éles határ a nyelvcsaládok között. Műbalhé az egész. Azaz nincs jelentősége, hogy ez a szó sumér-e, vagy akkád. Nyilván használták a sumérek is, meg az akkádok is, legalább a kései korokban, amikor a két nyelv szinte összemosódott. Ennél fontosabb, hogy kitől vették át az akkádok s kitől vették át a sumérek (az összetételt és az elemeket)?

 

Természetesen, ha egy szót meg akarunk határozni, akkor a nyelv megnevezése ne legyen téves. De a tisztázáshoz aligha elegendő egy szótárra való hivatkozás (ez állhat a te álláspontod mögött). Éppen elég hazug szótárt alkottak már a nyelvészeink. Lásd az egymásnak is ellentmondó finnugor szótárakat! S különösen az akkád-sumér kérdés tele van Halévy óta rengeteg hazugsággal és nacionalizmussal. Halévy szerette volna a sumér kultúrát elorozni, de megbukott.

 

Nos, jobb híján Somogyi Ede könyvére hivatkozom, mert ez van a kezemben, aki szerint a sumér astan (azaz isten?) "egyetlen"; az asz "szám", az as "jeles, kitűnő"; a tin pedig "élet". Ha pedig az összetétel elemei (pl. a tin) megtalálhatók a sumérben, akkor aligha tagadható a lehetősége annak, hogy maga az összetétel is lehet sumér. Ugyanakkor az, hogy ezek az akkádban is megtalálhatók esetleg, nem jelenti azt, hogy ez nem sumér (vagy "urál-altáji" - jobb megnevezés híján) szó. 

 

Somogyi Ede persze világosan beszámol azokról a nehézségekről, amelyek az akkád és a sumér hangzósítás előtt tornyosulnak. De ezeket te se tekintsd lényegtelennek, vagy megoldottnak.

 

A tin-nek rengeteg urál-altáji és egyéb párhuzama van, de az összetételnek is, például az indián Tenocs istennév esetében (fordított sorrend). Ez is akkád eredetű lenne?

 

Amíg ezekre nem adsz megfelelő magyarázatot, addig az állításod nincs alátámasztva, vagy nem lényeges az isten szó eredete szempontjából.