Karonülőt nagyon ritkán hívta át magához a főnök, ezért most elbizonytalanodott. Most ki fogják rúgni (ennek van esélye), vagy végre villanthat.

- Foglalj helyet! - mutatott a MB az egyik bőrfotelra, majd óvatosan becsukta az ajtót és leengedte az összes reluxát. - Hogy vagy?

- Á, káni is van, meg kula is van.

- Ja, valahogy. Kösz a segítségedet ebben a tenderes ügyben. Sikerült meggyőznöd őket, hogy ne erőltessék a feljelentést?

Karonülő tudta, hogy a cég már régen megvette a főnököt.

- Persze. Belátták, hogy csak magánvádas bírósági ügy lehet belőle. Izgalmas volt.

- Oké Ede. Ez több mint remek. Van itt valami más. Most jöttem meg a Mosonyi utcai fegyverszakértői laborból. Semmit nem tudnak mondani arról, milyen fegyverrel ölhették azt a légiutaskísérőt. Meztelenül volt, és éppen búzasört ivott, amikor beleeresztettek tizengyolcat hátulról. Lehet, hogy az Robin Williemsnek öltözött öreg ribanc volt az, akihez felment. De ő meg eltűnt.

- Hú, de szar.

- Kaptunk egy fülest, hogy a szálak talán az internetezőkhöz vezetnek. Nézd meg ezt!

És a főnök végigzongorázott az inTeRNetto törzsasztalának témakörei között, majd rámutatott egyre:

- Ezek mindent tudnak rólunk. Csak benned bízhatok, tudom, hogy te utálod a számítógépet.

Miközben ezeréves tévéműsorok képei kavarogtak benne ...

-