Sziasztok!

 

Jó sok mindent írtatok a hétvégén, öröm volt olvasni:)

 

Kalema! Nagy gratuláció nektek!!!!!! Már nagyon vártam én is a híreket, képeket a többiekkel együtt. Majd elbögtem magam, olyan édesek a kiskutyák:))) Ja, és persze én is irtózatosan irigy vagyok most;) Szerinetm hamar fogsz találni gazdit a két kiskutyának is, egyszerüen zabálnivalóak:D

 

Sholya! Téged viszont nem irigyellek két tüzelö szukával, ráadásul szegény kisfiúnak is menni kellett:/ Hidd el, hamar levonul majd, nagy lesz aztán az öröm, ha mindenki ùjra együtt lesz;)

 

Ja, és mégegyszer köszi mindenkinek, hogy szorítottatok, használt is. Pepikém elég rossz állapotban volt mikor hazahoztuk, de hát ez valahol normális, pár órával a mütét után. A kis szemei teljesen könnyben áztak, csak feküdt a takaró alatt, sírdogált, nyüszögött. Akkor azt hittem, tán nem is volt olyan jó ötlet a mütét. De aztán estére már evett, ivott, gondoltam, hogy lassan, de rendbe jön. Éjszaka még nem sokat aludtunk, mert felkelktem hozzá négyszer-ötször biztosan, mivel sirdogált. Na, de aztán másnaptól totális fordulat: három lábon úgy szaladt, mint a szél:))) Semmi sírás, pisi, kaki rendesen. Na, akkor már viszont biztos voltam benne, hogy jó ötlet volt a mütét, pár hónap múlva (vagy tán elöbb is, ha ilyen ütemben gyógyul) el is felejthetjük, hogy sántított:) Persze most vissza kell fognom a kis energiáit, hiába szaladna, játszana, mivel pihentetnie kell a lábát. Sétálni abszolút nem megyünk, és a doki rendelése szerint a kertbe is csak pórázzal. Ez jó ötlet volt töle, mivel egyszer próbáltam meg póráz nélkül tegnap, erre teljes eröbedobással rohant a sövény mögé macskát keresni. Majd szívbajt kaptam:/ Elöször kapott gallért is, de azt már levettük, mert mindennek nekiment;) De végül is nem nyalogatja a varratot, úgyhogy nem gond.

Na, summa summárum, jól sült el a dolog a nagy aggodalom ellenére, egy nappal a mütét után a Pepe ugyanolyan élettel teli, vidám, mint régen:) Persze antibiotikumot és fájdalomcsillapítót kap naponta.

Na, ennyi a mi kis mütétes történetünk. Ha itthon van a digitális gép, csinálok majd egy fotót a lábáról, és felteszem.