A nagy fekete autó lassított, majd megállt a stoppos mellett.
-Hová? kérdezte a fekete napszemüveges sofőr.
-Budapestre, ha elvinne... - mondta Titusz.
-Persze, válaszolt a sofőr, ugorjon csak be. A hátizsákját tegyük be hátulra, vagy...?
-Nem, köszönöm, megfér a lábamnál, válaszolta a sokat stoppolók rutinjával Titusz. Istenem, hány ember életét mentettem meg már stopposként a Budapest-München autóúton, az éppen elalvó vezetőket finom könyök-lökésekkel ébrentartva - gondolta. Hiába, egy jó őrangyalnak ezt is tudnia kell.
-Hű, de meleg van - mondta, miután megtettek már vagy ötszáz métert. És olyan furcsán ismerős szag van, tette hozzá gondolatban.
-Kapcsoljam be a légkondit? - kérdezte a sofőr - vagy kér inkább egy hideg sört?
-Szolgálatban soha nem i..., akarta mondani Titusz, de csak azt mondta: a légkondi jó lesz.

Miközben az elsuhanó tájat nézte, hirtelen belevillant valami. Hiszen ő most láthatatlan, bekapcsolva felejtette az invizibilizátort! Hogy az a ... A sofőr felé fordult, ekkor hirtelen rájött, honnan volt olyan ismertős az a furcsa, kénes szag. A sofőrön nem volt már napszemüveg, látni lehetett hosszúkás, tűzpiros szembogarát, ördögi mosolya alól elővillant két hegyes, alvadt vértől barna szemfoga... A rádióban a legújabb Ace of Base sláger sátáni kacajba fulladt...