Gólyahíres szép tavaszi napot Mindekinek !


ERDÉLY ÖSLAKÓI

B. KOVÁCS FRÉDA


Hazám! Te felejthetetlen, örök szépség! Fenyôkoszorúzta hegyeid, havasi legelôid, termékeny völgyeid, zúgó patakjaid, hömpölygô folyóid, szelít tavaid, álmodó tengerszemeid, ércben, sóban gazdag hegyeid kié voltak a kezdet kezdetén?. Mely nép lakta ôstelepeidet, bányászta, muvelte földeidet, ki keresztelte el hegyeidet, folyóidat? Kié vagy Erdély az ôsiség jogán?


Gordon Childe angol tudós, muvében azt az összekötô kapcsot keresi, amelynek segítségével az ôskori elsôdleges kultúra az Égei tenger mellékérôl egészen Brittániáig jutott. A régészeti leletek alapján ezt a kultúrgócpontot Magyarország területén találja meg. Így ír: "Van egy hatalmas egység, melyet az elmúlt ezer év alatt kevés megszakítással így ismertek: Ma-gyarország. Jelenleg Jugoszlávia, Románia, Ruthénia, Szlovákia és Magyarország között oszlott fel. Régészeti és földrajzi szempontból sokszor hivatkoznak e területre úgy mint egységre. Hosszadalmas lenne minden egyes alkalommal megemliteni azokat a különbözô államokat, melyek pillanatnyilag ennek az egységnek egyes részeit bitorolják. Ennélfogva megtartottam a régi történelmi nevet: Magyarország, és nem veszem figyelembe az 1920-as határokat."


Aarne Tallgren finn tudós, bizonyítja hogy már a történelem elôtti idôkben állandó összeköttetésben voltak vándorlásuk folytán a Fekete tenger és Duna mellett élô népek, akik a szkíták elôtt élénk kereskedelmi, kultúrális és hadászati összeköttetésben éltek egymással.

A Harward Egyetem 1953-ban kiadott új enciklo-pédiája mindezek alapján két kultúr-kisugárzást
álla-pít meg, ami minket érdekel:

Duna, I. kultúra. Krisztus elôtt háromezer évvel Mezopotámiából, az Eufrát és Tigris völgyébôl (amit mi most Suméria néven ismerünk) nagy népi és kultúrális kivándorlás történt a Duna- medencébe, amely a Duna-Rajna vonalán át egész a brit szigetekig terjedt.

Duna, II. kultúra. Krisztus elôtt ezer évvel a ' Duna medencébôl kultúrkisugárzás és népi
visszavándorlás történt Ukrajnán, Fekete tengeren át a Kaukázusba.

Hol találjuk ezeket az ôskori kultúrtelepeket Magyarország területén? Az Alföld a történelmi idôkig árterület volt, zsombékos, nádas, vadászásra, halászásra, de nem településre alkalmas terület. Az elsô telepek, ôsvárosok tehát a hegyek peremvidékén, a Duna vonala mellett, Dunántúlon, Hegyaljánés fôleg Erdélyben találhatók.

Torma Zsófia, Torma Károly archeológus húga az elsô nôi régész, a Hunyad-megyei Tordos ôstelep feltárója, az ott napvilágra került agyagedények, használati tárgyak, ékszerek alapján bizonyítja, hogy Erdély ôslakói mezopotámiai kultúrhatás alatt állot-tak. Természetesen kinevetik, még a tudós nevet is elvitatják tôle, úgy hogy családja is szégyenkezik miatta. Pedig:

Wolley l934-ben teljesen igazolja: "Az ásatási lele-tek Magyarországon újabb bizonyíték Közép Európa és a sumír kultúra között." Torockó (amelyrôl most már nyugodtan állithat-juk, hogy népe trójai telepesek leszármazottja) bronz leletei megegyezést mutatnak a Luristan szobrokkal.


Ugyanakkor Max Tilke a magyar ruházat diszítô motívumainak mását csak Perzsiában és a
Kaukázusban találta meg. Mindezek alapján megállapít-hatjuk, hogy Magyarország területén, fôleg Erdély-ben, Kr. e. háromezer évvel elsô telepesekként Sumí-riából a magyarsággal faji, nyelvi és kultúrális szem-pontokban megegyezô nép telepedett le.

A sumír és magyar leszármazásnak, vagy rokonságnak számos híve volt és van. Mióta Edward
Hinks felvetette a kérdést, hogy a szemita óbabyloniai kultúra és nép elôtt egy másfajú kultúrnép élt az Eufrát és Tigris mellett Henry Hawlisson (1810-1895) , Jules Oppert (1825-1905), Francois
Lenor-ment (1837-1883) a sumír nyelvet szkíta, turáni, ural-altáji, ugro-finn nyelvnek tartják; a turáni nyelv-család finn-ugor ágához hasonlitják és tanulnak magyarul, finnül, osztjákul, vogulul. A. H. Sayce (8) oxfordi tanár így ír: "A babiloniai kultúra eredetét egy fajnak köszönheti, melynek nyelve a finn és magyarra emlékeztet.

Természetesen voltak szép számmal ellenzôi is. Vezérük Josph Halevy ( 1827-1917) bukaresti
származású zsidó semithologus Párizsban. Szerinte su-mír nép, sem semmiféle másfajú nép nem
élt a babilonok elôtt Mezopotámiában. Az ékírásos táblák és a nyelv, amint szólnak, nem egy
népnek, de a semita papoknak mesterséges, rituális nyelve volt. Ötven évig tartott a legádázabb vita a legdurvább hangon; pillanatnyilag Halevy került ki gyôztesként. Véleményéhez csatlakozott
Goldziher Ignác a Magyar Tudományos Társaság 1892-ben "Comfress of Orientalis"-ra kiküldött
budapesti zsidó származású tudósa is; és a Tudományos Akadémia soha többet nem foglalkozott a kérdéssel, hiába kérlelt Galgóczy János: "Egy nyelv ébredezik évezredes álmából. -Amit most
hallunk elsô gügyögése, ne mondjuk: ., nem beszéli az én nyelvemet, nem testvérem! Késôbb talán inkább megértjük, segítsünk neki hogy érthe-tôbbé váljon, talán testvérünkké válik! Sumít nyelvtanát az Akadémia elfogadta, de soha nem adta ki! Az elhallgattatás remek módja, azok németül jelentek meg.

Azóta Leonard Wolley ásatásai az 1920-as évek-'. ben a sumír nép létezését, annak a babiloniaktól való eltérô fajiságát vitán felül bebizonyították. Ma már mindenki tudja, hogy sumír volt a civilizáció megteremtôje, ô az ismeretlen nagyjótevô. Ô fedezte fel a szkíta ékírást, a boltívet, a kereket. Számtanunk, csillagászatunk, mértanunk, kereskedelmi és büntetô jogunk alapjait vetette meg. Ô építette az elsô emeletes házat, az alapkôbe okmányt helyezve el; ô csatornázott, harcolt és hitt "Isten"ben az egyedülvaló-ban.

A sumír nép létezését nem tagadja már senki, de az elsô nagy kutatások turán elmélete feledésbe
merült. A Halevy- és Goldziher-elmélet mákonyától elaltatott magyarság nem jelentkezett jogos
örökös-ként. Így megállapították, hogy a sumír kihalt nép és nyelv. Az összehasonlitó kutatások
azonban soha-sem szüntek meg; minden létezô nyelvvel összehasonlították, kivéve a magyart. Így összehasonlitották a hindu, egyiptomi, polynéziai etruszk, bantu, stb. nyelvekkel, hogy csak egy párat említsünk és az eredmény szinte nevetségesen az elhalt nagy tudó-soknak, az úttörôknek ad igazat. Az összehasonlító nyelvészet eredményt csak a turáni fajú népeknél talál.

Fritz Hommel ( 1854-1936) török népnek mond-ja. Méd, khald, ótörök, japán, tatár szórokonságokat mutatnak ki, mint az úgynevezett turáni népcsalád körébôl. Így hát hamar diszkreditálni kell az egész turáni szót és elvet, mert turáni nép sohasem volt. Talán indo-germán, vagy indo-európai igen? Semita nép sem létezettt soha. Képzelt szavak ezek mind, egy-egy népcsoport összekapcsolására alko-tott nagyon jó fogalmak. De hát most már az öröksé-gért az egész világ harcol. Germán, angol mind szívesen vállalná a sumír leszármazás dicsôségét. Az élen a törökök állnak 500 körüli sumír szókincsükkel.

Munkácsi Bernard (1860-1937) német szárma-zású nyelvész még mindig "nevetségesnek" tarja a
sumír elméletet. Rajta kívül Varga Zsigmond foglalkozik a kérdéssel. Száznyolcvan primitív
számnevek, családnevek, házi eszközök egyezését taglaló köny-vét az Akadémia dicséretre
méltatta, de a sumír altáji nyelv rokonságát még mindig kétesnek tartja. Míg most végre:

Dr. Bobula Ida 4000 sumír szóból 1500-at a mai magyar nyelvben is még meglévônek talál és további 1000 magyar szónak megtalálta a sumír értelmét.

Legcsodálatosabb, amikor dr. Bobula Ida páros szavainkat egyezteti össze a sumírral, mondván:
egy szó megegyezése még lehet véletlen, de ha a meg-egyezô vagy ellentétes szó is meg van a
sumírban, akkor már nem beszélhetünk véletlenrôl. Íme:

dagal ....... sal.........tágas, széles
masu........ rétu .......mezô, rét
gál .......... ná . . . . . . . . . kel, nô
enag ........duli ....... ének, dal
mag . . . . .nag. . . . . . . .magas, nagy
sun . . . . . bad . . . . . . . szánt, vet
gin .......... mud.......jön, megy
en . . , . . . su . . . . . . . . .szem, száj
dul ......... bul ........dúl, fúl
tar. . . . . . sud . . . . . . . .tör, zúz
sir .......... lo .........sár, ri
igi .......... nam . . . . . . .igen, nem
sun . . . . . zeeb . . . . . . .csúnya, szép, stb.

Dr. Bobula Ida a szóegyezéseken kívül felöleli munkájában a sumírral megegyezô
szokásainkat,bámulatos munkát végezve. Sajnos ezeket itt most nem tárgyalhatom. Inkább azokat a magyar szava-kat veszem elô, amelyeknek Deimel szótára új értel-met adott úgy, hogy azok szembeszökôek. Mert nem nyitható fel ez az ötkötetes fóliáns nagyságú munka anélkül, hogy a laikus is ne fedezne fel valami újat. Íme szavak saját gyujtésembôl:

kapu . . . .. eingestürzt, Maueröffnung . . . . . . kapu
kapasu..... zusammengezogen sein .... egykapású
kukanu . . . . . . . . . . Wurn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , kukac
abisu.......... Rauber, Damon ............. rabló
ribitu.............. viertel ............. rabat, robot
raggu, rágu falschen, Anspruch haben rágalmazni
turtanu .... Heerführer ..... . tur, tenno, vezér
samu, santa, sanda . . Lahm, hinkend . . sánta, suta
tar, tarasu . . .grade richten, austrecken . . . . . . tartású
subatu ........... Kleid, Tuch .............. suba rigmu . .... ...... Stimme,
Gotöse.......... rigmus tanattu, tanitu. . . Ruhn, Lobsang . .. tanítani tanító

Óh, rigmust zengô regösök, ti voltatok népünk tanítómesterei!

Ha nyelvünk ötezer év távlatából olyan tisztán ôrízte meg ôseredetét, akkor ma is fennálló
bizonyí-téka kell legyen a Kárpát-medencében eltöltött két-ezeréves településünknek. Talán idegenül hangzó és így románnak, szlávnak vélt földrajzi neveinkkel bizonyíthatjuk, hogy a mi fajtánk élt itt, telepített, sugározta ki magasabb kultúráját a körülötte levô népeknek?

Erdély szülötte Telekiné Kovács Zsuzsanna tuzte ki magának emigrációs életcélul ennek a tételnek a bizonyítását. Hegyeink, folyóink neve az élô bizonyíték, hogy a mienk ez a föld, mert mi muveltük, védtük, ôseink pora tette termékennyé immár ötezer éve!

Telekiné Kovács Zsuzsanna: "Magyar földrajzi nevek sumír és akkád eredete" ( 1956) címu muvébôl a legszembetunôbb nevek:

Kar sumír jelentése bezárt hely, vár. Kardu erôs, bátor, hôs; másszóval kiemelkedô. Pat = part.
Kar-patu = vizet körülzáró, kiemelkedô part.

Sumír szó tehát a Kárpátok, hazánk egykori mocsaras területét, az alföldet körülzáró, természetes
vár. Maga a kar szó erôtjelentô értelme megmaradt a kard szavunkban. Karunkban van az erô és a bátor, a hôs kardot visel. Itt megtalálta T. Kovács Zs. az addig sehol meg nem magyarázott címet, amit a rendi Magyarország a gyulés megszólitásnak használt: Tisztelt karok és rendek! Mai
magyarsággal: Tisztelt hôsök és nemesek! Mert nálunk a nemesek-nél elôbbjáró volt a hôs és
hôsiességgel a nemesnél magasabb rangot érhetett el az ember! Ország szavunk is sumír eredetu: Kardu tu nan urság, annyi mint hatalom, úrság = ország.

Ister, Danubius, Duna, hazánk legnagyobb folyója. Legôsibb nevét a görögök jegyezték fel.
Herodotos Kr. e. V. században így ír: "Az Ister az összes általunk (görögök által) ismert folyók közül a legnagyobb. Szkítiában a legelsô nyugat felôl." Istárnak hívták a sumírok istenasszonyát, aki BAO boldog volt (Boldogasszony). Egyik mellékneve GOLA = gólya és két neki szentelt madara: a fecske és a gólya. Ô a szülôboldogasszony, vagy Innana a Nagyasszony, aki segítette a szülô asszonyokat. Innen származha-tott a magyarok és germánok között elterjedt gólya mese: GOIA segíti világra a kisdedeket. Ô volt a Szent Gellért által Magyarországon talált oly hatal-mas égi királynô "a napba költözött asszony", hogy a kereszténység átvétele érdekében meghagyta nevét és neki ajánlotta fel Szent István az országot! Magyarországon nem volt olyan vásott utcakölyök, aki Boldogasszony két szent madarát bántotta volna: az eresz alatt fészkelô fecskét és a kémény tetején fészkelô gólyát. Istár Istennônek a nevét ôrzi a Duna.

Danubius, vagy Danu, ha a latin "ius"-ragot el-hagyjuk. Da-nub magyarra fordítva: a folyó víz. És
ugyanazt jelenti az utolsó változat is: Du-na. Dun jön, népiesen: gyün, ab =hab: jövô hab.

Temes, Tamas. Ister fia és ura Tamuz, régiesen Danuzi a minden tavaszkor feltámadó Istenfi, akit a sumírok vártak, hogy szuzlánytól újra szülessen a földre, hogy diadalmaskodjanak az élôk a holtak felett. Tanuz a mindig újra születô Igazság, megma-radt tavasz szavunkban és a neki szentelt folyó a Tamas-Temes nevében.

Szamos. A sumír napistennô neve Samos volt. Sumír települést ôríz Sámos szigete is és Bihor
tarto-mányban Indiában is a napistennô tiszteletére szen-telt patak Számos nevu. Kr. e. V.
században jegyzik fel a latinok a Szamos partján Napoka telepet. Samos = nap, ugyanazt jelenti.
Samos férje a vihar-isten: Galu. Kolozsvárra a vihart a gyalui havasok küldik. Egész csokorban
vannak együtt Erdélyben a sumír földrajzi nevek.

Maros neve már nem ilyen romantikus. Egyszeruen utat jelent. Maras = út. De bizony a régiesen
Marasnak nevezett Marosunk volt a legbiztosabb út, rajta szállitották Erdély aranyát, sóját a királyi adó fejében még a késô középkorban is.

Kud = határ, a középkorban még Hutu. Szolnok- ..: Dobokában kis község: Várkudu a Bethlen vár ha-'. tárán fekszik.

Zil (to be clear) = fénylô tisztának fordíthatjuk.' Zsil folyónk neve, de ott van Kud-Zsiri havasokban: .. határa a fényesnek, azaz az aranyvidék határ hegysége.

Za, Zalah = sziklás, Zilah, Gurus = erôd, Kolozs, , Gula nagy erôs Gyula. Kussu = trón, szék, Kassa.
Gur-gu-la = erô-nagy-tette: Gurgulata. Kabud erdélyi falu neve: Kies hely, Zeeb = szép: Zebegény.
Gim = nô, gyirnes szoros. Zalag fénylô, csillogó: Zalatna aranyvidék. A mi Göncöl- szekerünket a
sumírok Margitának hívták és az összes népek között csak a magyar és a sumír lát kocsit ebben a
csillagképben. Margita Istor csillagszekere volt. Margita erdélyi falu név és talán Hargita
hegyvidékünk igazi neve. Gis = fa, és minden ami fából van archaikus magyar gesz. Czuczor-
Fogarasi szótár 1864 gesz =fa, Gesz, Gesztes falunév. Érdekes, miként vezeti le T. Kovács
Zsuzsanna az élet szavunkat:

Balatu... alat... élet. A középkorig az ó-korban az Olt feljegyzett neve Alatu = élet, innen származik az Olt, Ojtozi-szoros és innen "Balaton" az élet tava.

Végül tudnunk kell, hogy a sumírok hazájukat Kalámnak nevezték. Hunyad megyében ismeretes vasgyáráról Kalán község és határában még a ró-maíak alatt is használt Kalán-fürdô.

Ötezer év távlata nyílik meg elôtted szép hazám! Ötezer éve a mi nyelvünket beszélô nép lakta
völ-gyeidet, nevezte el hegyeidet, halászott folyóidban. Ötezer év nagy idô. Ideig- óráig idegenek
bitorolták; latin, dák, szláv, gót mind csak átvonult rajtad, ittlétünknek alig hagyva nyomát. Mert
éppen Herodotos fent említett idézete bizonyítja, hogy nem hagyta el hazánk területét a Kr. e. VII. században annak egész lakossága. Szkítia volt a Dunától keletre esô egész terület. Nagy Sándor hadai ott találták ôreidet az Alduna mellett. Szkítia törzs és a Maros folyó mellett és aranymosással foglalkozik. Hundzuk és Attila hunjai is csak visszatértek ide a szkítaság ôshazájába (12). Hogy a székelyek, azaz szikulok törzse Attila halála után maradt vissza vagy az avar birodalom megmaradt népe, nem tudjuk. Csak a tény fontos: a honfoglalás korában is magyarul beszélô szkítaság hazája volt a Duna-medence: a székelység a határhegységekben, Ménmaróth népe Székelyhídtól fel a Szolnok-Doboka-i Málomig és Décséig, akikrôl a pozsonyi krónika emlékszik meg: elôbb harcoltak Árpád ellen, aztán mikor rájöttek, hogy a "régi perzsiai haza" nyelvén beszélnek és így megértik egymást, szövetséget kötöttek. Magyarok éltek nagy számban a németek által is Hunnenland-nak nevezett Dunántúl, Ormányság, Kalocsa, stb. vidékén és magyarok a Tátra, Mátra, Fátra vidékén, a palócok ôshazájában.

Itt nôtt életfád erôssé, kitéphetetlenül gyökerezve az ôsi talajba. Innen akart kiirtani hol Kelet, hol Nyugat. Itt támadtad hol Keletet, hol Nyugatot. Végzeted és rendeltetésed szerint itt hullattad véredet két pogány közt egy hazáért.

Ki meri tagadni, hogy jogod van itt ülni az Életvize partján, amíg csak égnek emeli koronás fejét a Kár-pátok és folyóhabját görgeti a vén Ister.

ADATOK:
1. Gordon Childe: The Danub in Prehistory.
2. Aarne Tallgren: La Pontide Prescythique.
3 Torma Zsófia: Etnographische Analogien, 1894.
4. Walley: Ur Excavitions of the royal cemetery, 1934.
5. Philis Ackermann: The Luristan Brons, Buffalo, 1946.
6. Max Tilke: The Costume of Eastern. Berlin, 1925. A magyar ruházat és himzések mását a
Kaukázusban és Perzsiá-ban találta meg. 3000 darab indiai ruhát, kendôt, stb. hozott magával,
amelyek szabása, díszítése megegyezett a magyar nép-muvészeti munkákkal, fôleg az úgynevezett
matyóval.
7. Edward Hinke: On the language and mode of writing of the ancíe Assuryans. Felszólalás az Angol Társaság értekezletén Edinburghban.
8. Babylonian cultur owned its origin to a race whose type of language was that of the Finn, the
Magyar.
9. Galgóczy János: A sumír kérdéshez. Etnográfia, Buda-pest, 1904. - Sumerisch-Grammatische
Erörterungen Zeit-schrift für Astrologie, Strassburg, 1909.
10. Dr. Bobula Ida az elsô nô, akinek a magyar egyetem megadta a történelembôl a venie legendi-t, szakképzett nyelvész. 1951-ben Washington D. C. adta ki tanulmányát Sumerian Affiliations címen.
11. Varga Zsigmond: Ötezer év távlatából. Debrecen, 1942.
12. Telekiné Kovács Zsuzsanna, Kolozsváron és a Sorbonne-on (Párizsban) végzett nyelvtanárnô:
Többezer éves mezopotá-miai magyar szövegek. New York, 1955; - és Magyar földrajzi nevek sumír és akkád eredete. New York, 1956.
(Lármafa, 1957. január-márciusi szám.)