Egri Sándor felhívása:

 

Együtt a TISZA-Völgyért

 

Több, mint öt év telt el a Szamoson és a Tiszán levonult cianid-szennyeződés óta. A folyók élővilágát ért katasztrófát rendkívüli árvizek sorozata követte a Tiszán és mellékfolyóin.

2000. április 18-20. között a Tisza Szolnoknál 10 méter 41 centis árvízi rekorddal tetőzött. A védekezést irányító szakemberek leszögezték: semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy ekkora víztömeggel következő alkalommal eredményesen megbirkózzanak. 2001-ben Kárpátalján a Borsa, a Nagyág és a Tisza gátjait több, mint harminc helyen törték át a folyók, árvíz sújtotta a Bereget a határ mindkét oldalán. A rendkívüli árvizek elleni védekezés, majd a károk helyreállítása súlyos milliárdokat emésztett fel, mégsem sikerült mindenütt mindent megvédeni, helyreállítani.

Egyharmadnyi országrész, másfél millió ember fenyegetettsége gyors cselekvést sürgetett. A vízügyi szakemberek kidolgozták és megvalósításra ajánlották a Tisza-völgy árvízvédekezésének új koncepcióját, amely a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése néven vált ismertté.

Konferenciák és falugyűlések százain ismerte és vitatta meg a Tisza-völgy népe a gáterősítések, az árterek megtisztítása és a tározók fontosságát. A viták során a hatalmas, tájléptékű beavatkozás terve számos új elemmel egészült ki. Abban mindenki egyetértett, hogy megvalósítása nem terhelődhet újabb nehezékként a vidékre, a Tisza-mentén élőkre. Ellenkezőleg az élet- és vagyonbiztonság megteremtése együtt kell járjon a Tisza-völgy társadalmi, gazdasági felemelkedésével, a folyó erőforrásainak szelíd, mégis gazdaságos hasznosításával úgy, hogy az itt élők jobb helyzetbe kerüljenek mindennapi megélhetésük szempontjából is. (Ez utóbbi a határozatokban és a törvényben a Tisza-térség integrált terület- és vidékfejlesztési koncepciójában és programjában öltött testet.)

 

Ha fél évtized elteltével végigtekintünk e tájon, azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi tőke gátlástalan aranymosói éhségének továbbra sincs, ami gátat szabjon. A következő áldozat Verespatak. Öt év múltán a magyar állam és az Aurul, új nevén Transgold ausztrál-román vegyesvállalat közötti kártérítési per egy tapodtat sem haladt előre.

A 2002. tavaszán meghirdetett, majd 2003. február 26-án, a Kormány szolnoki kihelyezett ülésén kormányhatározattá emelt, majd 2003. november 5-én ugyancsak kormányhatározatban megerősített, végül az Országgyűlés 2004. június 14-i ülésén elfogadott 2004. évi LXVII. törvényben rögzített  Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése megvalósítása jelentős késedelmet szenved. Három év alatt egyetlen árvízi tározó építése sem kezdődött el.  

 

A meteorológusok és az előrejelzésekkel foglalkozó vízrajzi szakemberek egyöntetű véleménye az, hogy a Tisza-völgyben bármikor előfordulhat a 2000. évihez hasonló, vagy azt meghaladó árvíz, amit már nem bírnak a gátak.

A környezeti, a természeti katasztrófák, az árvizek megelőzése, a velük szembeni védekezés minden országban állami feladat, megvalósításának záloga a központi költségvetés. Az pedig szűkös és egyre szűkösebb. Ennek ismeretében sem mondhatunk le azonban életünk és értékeink védelméről, gyermekeink és unokáink biztonságos jövőjéről.

A Tisza-völgy környezeti és természeti értékeinek megóvása és az árvizekkel szembeni biztonság megteremtése a legszélesebb hazai együttműködés mellett nemzetközi összefogást sürget. A Tisza és mellékfolyói, a Szerednye, a Bocskó, a Técső, a Talabor, a Nagyág, a Borsa, a Vérke, a Latorca, az Ung, a Szamos, a Túr, a Bodrog, a Hernád, a Sajó, a Takta, a Zagyva, a Kőrösök, a Maros mentén élők, valamint az érintett országok – Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Románia és Szerbia-Montenegro – közös érdeke nyugalmuk, biztonságuk megteremtése.

Átélve a rekord árvizeket, együtt érezve a 2001. tavaszi Felső-tiszai és kárpátaljai árvízi elöntéseket elszenvedőkkel,  a tapasztalva a határozott, ütemes lépések hiányát, mi szolnokiak és Szolnokról elszármazottak a legszélesebb hazai és nemzetközi együttműködésre buzdítva hirdetjük meg az Együtt a TISZA-völgyért mozgalmat és kérünk minden, az ügyért felelősséget érzőt – határainkon belül és kívül egyaránt – csatlakozzon ahhoz!

 

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, valamint a Tisza-völgy integrált terület- és vidékfejlesztési programja önálló fejezetben váljon a Nemzeti Fejlesztési Terv részévé. Az abban foglaltak – az EU jóváhagyásával – alapozzák meg a Tisza-völgy hosszú távú – 15-20 évre szóló – fejlesztési programját, különös tekintettel a vidékfejlesztésre és a határokon átnyúló együttműködésre.  

2.                Javasoljuk a tudomány művelőinek, a kutatóknak, a szakmai szervezeteknek és intézeteknek, az egyetemi tanszékek vezetőinek, a környezet- és a természetvédelem aktivistáinak, a civil szervezeteknek, hogy ismereteiket tárják az emberek, az önkormányzatok, a legszélesebb nyilvánosság elé. Igyekezzenek megnyerni ehhez a helyi, a regionális és az országos közszolgálati és kereskedelmi médiumokat.

 

3.     Kérjük az állami szervezeteknél, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatóságokon dolgozókat, az információk legteljesebb körével segítsék a civileket és az önkormányzatokat.

 

4.     Azzal a kéréssel fordulunk a helyi önkormányzatokhoz, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Önkormányzati Tanácsához, hogy értékeljék településük környezeti és természeti állapotát, ár- és belvízvédelmi helyzetét – különös tekintettel az árvizek elleni védekezés késedelmének esetleges következményeire –, időről-időre fogalmazzák meg és adják közre álláspontjukat. Helyzetelemzésüket és állásfoglalásukat juttassák el a megyei önkormányzatokhoz, a szaktárcához, az önkormányzati szövetségekhez, valamint testvértelepüléseikhez.

 

5.                Javasoljuk a Tisza-menti megyei önkormányzatoknak, az Észak-Alföldi, az Észak-Magyarországi és a Dél-Alföldi Régiók Tanácsának, hogy lehetőleg még 2005. tavaszán tekintsék át közös teendőiket, majd legalább negyedévente határozzák meg együttes lépéseiket. Állásfoglalásaikat juttassák el a szaktárcához, hozzák nyilvánosságra, valamint a  megyei önkormányzatok tájékoztassák testvérmegyéiket is.  

 

6.     A vízgyűjtő elv jegyében az Együtt a TISZA-völgyért mozgalom nevében kezdeményezzük a mozgalom nemzetközi együttműködése civil fórumának összehívását, melynek megszervezését vállaljuk.

 

7.     Kérjük a szaktárcát és a kormányzatot, hogy határozott lépésekkel segítse elő a Tisza vízgyűjtőjében érintett országok 2001-ben megkezdett ötoldalú árvízvédelmi, vízgazdálkodási együttműködésének hatékonyságát. A közös munka célozza meg a határokon átnyúló együttműködések Európában jól ismert gyakorlatát. Ha kell, Ukrajna, Szlovákia, Románia, Magyarország és Szerbia-Montenegro érintett térségeinek euroregionális együttműködése erősítse meg, a Tisza-völgy árvízvédelmét célzó elveik és gyakorlatuk harmóniáját.

 

8.        Üdvözlendő előrelépésnek tartjuk a tárcaközi bizottság 2004. március 24-i újjáalakulását.

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése megvalósítását szolgáló tárcaközi bizottság dolgozza ki az érintett öt  ország Nemzetközi Tisza Egyezményét (Tisza Chartáját) és nemzetközi fórumon tegyen ajánlást annak elfogadására. A Nemzetközi Tisza Egyezmény tartalmazzon olyan, legalább két évtizedre szóló cselekvési programot, amely alkalmazkodik a EU ajánlásaihoz, a víz keret irányelvhez, a környezet- és természetvédelem igényeihez, valamint ütemezve meghatározza az Egyezményt aláíró országok feladatait és rögzíti ellenőrzésük módját.

 

 

Budapest – Szolnok, 2005. április