Akkor viszont tárt ajtókat döngetsz.

Jogos védelem címén ma is felmentenek, ha valaki az életedre tör és te máshogy nem tudod megvédeni magad, mint az ő életének kioltásával.

Persze ezt rögtön árnyalni is kellett.

A reakciónak az akcióhoz képest arányosnak (és szükséxerűnek, más módon kivédhetetlennek) kell lennie.

 

vagyis:

1. ha valaki rádlő csúzlival, akkor az nem jogosít fel, hogy legéppisztolyozd

2. ha lett volna lehetőséged inkább elmenekülni, mint visszalőni, akkor az sem jogos védelem.

 

de ! :-)

 

az esetek többségében azért - úgy tudom - bejátszik az ilyenkor nyilvánvaló erős felindulás, vagyis a potenciális áldozattól nem várható el, hogy hidegfejjel eldöntse, most neki van lehetősége elmenekülni, vagy inkább visszalőjön.

 

Talán ismered a Moldova írást, ami arról szól, hogy rendőr fegyverhasználatát vizsgáló több évi tárgyalás végén a vádlotthoz (a rendőrhöz) intézik az utolsó szó jogán mit akar mondani:

- csak azt bíró urak, hogy arról amiről önök itt 3 éve vitatkoznak, arról nekem 3 mp alatt kellett döntenem.

 

 

ps. A bírói gyakorlat a jogos védelem kategóriájában történetesen egyetlen esetben nem vizsgálja az arányosságot: pont a nemi erőszak esetében. Vagyis nagy valószínűséggel felmentik azt az embert aki az őt megölni nem akaró, de megerőszakolót pl. leszúrja.