Ez a kontraszelekció, mármint hogy a bűnözők kerülnek előnybe, minden téren, ez a jelenlegi államrendbe bele van kódolva.
Hiszen ahol minden az anyagiakon múlik, ott nyilván egy rabló jobb eséllyel indul, mert nála vannak az anyagi források, akit kiraboltak, meg örülhet ha olcsón megússza a kezelést. Ahol nincs más érték, csak a pénz, ott hosszab de inkább rövidebb idő alatt totális bűnözői uralom lesz, még ha az újságban ezt nem is írják meg.
Ez lassan (a "nyugati" "demokráciákban" már vagy 40 éve) felgyűrűzött a törvényalkotás és törvényhozás szintjére, mi meg gyorsan utolértük. És a bűnözőket illető jogok, és kedvezmények (ami ugye, az áldozatokat NEM illeti meg) automatikusan minden bűnözőre rászállnak: a szabadság, a jól tartás, a kedvezmények.
Ugye, ma már olyan törvényes foglalkozások vannak, mint lobbista, közbeszerzési tanácsadó, vagy az adó"minimalizására" tartott tanácsadó, lehetőleg erős személyes APEH, PM ismeretekkel. Ma már a cég felügyelő bizottságában tartják a parlamenti képviselőt, hogy adott esetben a megfelelő törvénymódosítást is elvégezhessék.
Ezeknek egyenes következménye a duplagondol nyelvén a bűnöző jó, jómunkásember rossz meghatározás.
Ebből persze a nem-gazdasági bűnözők is profitálnak: egy sittesnek törvény írja elő milyen minőségű, mennyiségű kaja jár, ha úgy dönt, mint pl. Tasnádi, akkor külön kóser tápt hozatnak neki. Ugyanakkor, amikor a kórházban fekvő beteg, aki mögött több ledolgozott évtized van, moslékot kap, azt is hidegen, és neki nincsen ombudsmanja, aki megvédi a jogait. A raboknak több az egy főre jutó tévé, mint a kórházi betegeknek.
Egy bűnöző az első tárgyalás után ráérez, hogy ő a király, és bármit megtehet, mert - minden állítással szemben - a törvény őt védi, és nem az áldozatot.

o