Komolyan:

 

A régi álmok úgy feszülnek

A létünkön, mint pókháló szála.

Befon, rabul ejt, sohsem ereszt

Régi szerelmek röpke álma.

 

Őszül hajam. Tompák a képek.

Érzem az űrt. A múlt hiánya.

Belémhasít elmúlt szerelmek

Visszavárt régi-régi vágya.