Vissza fog vonulni. Ahhoz már nem elég gyors, hogy a neki fekvő harcmodorral továbbra is eredményes legyen.

Persze csak ha van esze. Szomorú volna, ha nem hallgatna az idők szavára.

Emlékeznek még Konhisiki-re, aki a kilencvenes évek elején még ozeki volt?  Ő aztán tényleg nem hagyta abba időben, s miután véglegesen elszaladt a súlya, lelassulva és a saját mozgáskordinációjával küszködve még a kilencvenes évek második harmadában, maeghashira 15 körülre csúszva égette magát. Szomorú volt nézni. (Persze, ha - Mushasimaru és Akebono kivételével - valaki nem tudott félreugrani előle, akkor nyert)