Az első megjelenés hetében kérdeztem az egyik óbudai Plus előterében az ismerős újságárusnőt.
- Indóház van ?
- Micsoda - kérdez vissza mosolyogva. Mondom újra a címet, egyre jobban tetszik neki. Milyen újság az, kérdi. Vasutas, mondám. Erre már hangosan kacag. Vicces embernek gondol engem.

A múlt héten is jártam arra. Az újságárusnő már messziről szélesen mosolyog rám. Megvan ám az Indóház, újságolja.
- Már a múlt héten is megvolt lent a pultban, de nem tudtam róla, mert a váltóm vette át.
- Ez jó. És van még belőle ?
- Megvan mind az öt.
- Ki kéne tenni - próbálkozok. Erre eltűnik a mosoly.
- Majd kéri, akinek kell. - és körbefut a szeme a kicsi, zsúfolt pulton

Tegnap megint voltam a Kálvin téri aluljáró közepén lévő újságosnál. Két héttel ezelőtt hétfőn az Indóházat keresve ott tudtam meg, hogy hétfőn nem szoktak havilapok érkezni az újságosokhoz. Most volt Indóháza kb. 5-10 db. Váltottunk pár szót, azt mondta, elevittek egy párat, de most már nem nagyon fogy. (De szerinte a többi újság sem.)