Lecso11 Creative Commons License 2005.03.18 0 0 435
Dzunics Braniszlav

Született: 1964. május 30., Bar (Jugoszlávia)
Magassága/testsúlya: 190 cm/86 kg
Állampolgársága: szerb-montenegrói és magyar
Posztja: hátvéd
Mezszáma: 9
Korábbi klubjai: Kolubara (1989–1990, jugoszláv); Cselik Zenica (1990–1992, jugoszláv); Koszovo Polje (1992–1993, jugoszláv); Zalaegerszeg (1993–1998); Falco (1998–2001); Kaposvár (2001–2005)

Kiemelkedô eredményei: magyar bajnok (2004, Kaposvár); 4x magyar bajnoki-2. (1994, 1995, Zalaegerszeg, 1999, Falco, 2003, Kaposvár); 2x magyar bajnoki-3. (1997, Zalaegerszeg, 2000, Falco); 2x Magyar Kupa-gyôztes (1996, Zalaegerszeg, 2004, Kaposvár); 5x magyar válogatott


Érdekességek a búcsúzó kilencesrôl

• Már 24 éves volt, amikor komolyan kosarazni kezdett
• Az egyetemi évek alatt egyáltalán nem játszott
• Nikola Laziccsal együtt hozta Magyarországra Sztevan Tot edzô
• Az 1997–98-as bajnokságban 26.7-es pontátlaga volt
• Harmincnyolc évesen mutatkozott be a magyar válogatottban
• Egy kis terrierrel búcsúztatták a csapattársai
• Évek óta különleges étrend szerint táplálkozik
• Mindenképpen Magyarországon szeretne élni


A legendás hátvéd legjei



A legemlékezetesebb mérkőzés: "Az olimpiai ezüstérmes franciák legyőzése a magyar válogatottban."

A legtöbb dobott pont: "A Paks ellen a ZTE-ben. Hosszabbítás után győztünk odahaza, és én ötvennégy pontot dobtam, ami azt hiszem, azóta is a klub történetének legtöbb bajnoki meccsen dobott pontja."

A legszebb élmény: "Sok volt. Talán az a legszebb, amikor a ZTE-vel Budapesten megnyertük a Magyar Kupát."

A legrosszabb élmény: "A tavalyi időszak a sok-sok sérüléssel."

A legsikeresebb évad: "Talán a ’96-97-es Zalaegerszegen. Főleg a rájátszásban ment nagyon jól a játék."

A legrosszabb idény: "A második egerszegi szezonom. Akkor is megsérültem, a bajnokság előtt eltört a lábam, és csak szenvedtem."

A legkeményebb ellenfél: "A Honvéd a kilencvenes évek közepén. Kétszer is kikaptunk tőlük a bajnoki döntőben."

Amire a legbüszkébb: "Amerre megfordultam, talán nem csak a játékom miatt tiszteltek. Sok barátom van Egerszegen és Szombathelyen is."