Hát igen.

Bár a beszélgetés témája nem ez volt, gondolom, mellékelnem kellett volna egy jogtörténeti kézikönyvet is.

Miután okosodni akarsz, néhány szóban segítek,-  megkísérelve a lehetetlent...

A politikai bűncselekmények számának ilyen rohamos növekedése a háború befejezése után kialakult politikai helyzetből fakadt.

Alapvető jogelvek kerültek már a szövetségesek előírásai alapján is mellőzésre, - például olyan bűncselekményeket is büntetni rendeltek, melyek az elkövetés idején nem voltak bűncselekmények, - továbbá begyürüzött hozzánk az a sztálinista jogszemlélet, mely a büntetőjog hatását túlértékelve a társadalom minden szegmensét ezen a jogágon keresztül kívánta szabályozni.

Hogy értsed: például a dolgozónak a munkahelyéről történő önkényes kilépését is büntetőjogilag szankcionálták, mondván, a cselekmény veszélyezteti a népgazdasági terv végrehajtását. Született is e tárgyban 15-20000 ítélet, amelyik természetesen csak annyiban volt politikai jellegű, hogy a kor államhatalma ezt az eszközt használta fel a kívánatos magatartás megteremtésére.

Lefordítom: amit ma a munkajog, polgári jog, az államigazgatási jog szabályoz, azt akkor a büntetőjog eszközeivel kívánták megoldani, - természetesen szovjet mintára.

Ivánék se fegyveres kolcsakistákkal rakták tele a Gulagot, hanem ilyen bűncselekmények elkövetőivel teremtették meg a munkaerőalapot a gigászi, rossz munkakörülmények közötti építkezéseikhez.

Mai szemmel embertelen dolog volt, - de akkor nem mai szemmel nézték a döntéshozók a világot.

Viszont megismételném: nem ez volt az ominózus hozzászólásban a beszélgetés tárgya, - ezért hát nem is fejtettem ki bővebben a dolgot.

:O)))