"gazdaságilag, politikailag, a közéletben szereplők között túlreprezentált volt a zsidóság"

 

Ezzel kapcsolatban a következő kérdéseim lennének:

ˇ       Azon túlmenően, hogy a második világháború végéig mindenkinek kötelező volt feltüntetnie a vallását, Európa talán legasszimilálódottabb zsidóiban mi utalt egy ügyvéd vagy egy orvos származására? Máshogy védtek vagy gyógyítottak?

ˇ       Miért voltak „népszerűek” egyes foglalkozási ágak a zsidóság körében, vagy ami izgalmasabb: miért voltak „népszerűtlenek” a nem zsidók körében?

ˇ       A zsidók által preferált egyetemeken azért volt-e számarányuk „túlzó”, mert kiszorították onnan a nem zsidókat, vagy esetleg nem volt elég esélyes jelentkező ezekre a helyekre a nem zsidók köréből? Ha nem, miért nem? Van-e hiteles adat arról, hogy 1920 előtt azért nem vettek fel nem zsidókat, mert a zsidók már elfoglalták a helyeket? És ha igen, ez volt-e a két csoport között az egyetlen különbség?

ˇ       Mi visz arra egy politikust (pl. Telekit), hogy gazdasági bajokkal küzdő népe számára megjelöljön egy csak vallási bejegyzés alapján megkülönböztethető csoportot a bajok okozójának? Álltak talán olyan tudományos felmérések, kutatások a rendelkezésére, melyek ezt alátámasztották?

ˇ       Egy szakmai tevékenység megítélésében hogyan merülhet fel a származás kérdése a teljesítményével szemben? Hogyan nem érzi valaki ennek a kérdésnek az abszurditását most, a XXI. század elején?

 

Varga Domokos György egy cikkében - hozzád hasonlóan - ezt írja: „E számarányok nélkül egyszerűen nem érthető meg az akkori magyar történelmi helyzet, sem annak feloldatlan feszültségei”. Tehát Varga az 1920-as évek feloldatlan feszültségeinek (na jó, legyünk jóhiszeműek, és tegyük hozzá: egyik) okát a túl sok zsidóban látja. Várom valakitől ezen állítás bővebb kifejtését. Mert ha ez sikerül neki(k), akkor megvan a holokauszt minden indoka. Ha nem, közelebb kerülünk a válaszhoz: ki tekinthető ma antiszemitának Magyarországon?