"Az emberség tehát jelen volt a rendszerben"
Az emberség minden rendszerben jelen volt, még a nácizmusban is (lásd Schindler). Ez nem a rendszer érdeme, hanem az emberségé.
Nagy Vilmos horthysta tábornok létére kivételesen tisztességes ember volt. Sokat segített a munkaszolgálatosokon (meg is emlékeznek róla a Yad Vashemben), de nem akadályozhatta meg a zsidóság tragédiáját.

"44. márc. 19 után az a Szálasi került a német fegyverek árnyékában hatalomra, akinek alkotmányos felhatalmazása nem volt, az egész helyzet egy jogi nonszensz volt ."
Mint arra már többen rámutattak, az Sztójay volt, aki március 19-én hatalomra került. Alkotmányos felhatalmazása meg pont annyi volt, mint bármelyik elődjének 1920 után: a kormányzó kinevezte, a parlament meg bizalmat szavazott neki. Tény, hogy az ország német megszállás alatt volt, de mióta mentség az, hogy "parancsra cselekedtem"?!

"A felszabadított rabszolga élhette az életét . A "felszabadított" Magyarország ????"
Az is, legalábbis annyira, mint a felszabadított rabszolga. (A szabados nem kapott automatikusan polgárjogot, politikai jogai nem voltak.) Egész addig, amíg Rákosiék ezt meg nem elégelték, és - igaz, masszív szovjet segítséggel - véget nem vetettek neki.

Vagyis a zsidókat nem a megszálló német hadsereg üldözte, és a szabadságot 1947-48 -ban nem a megszálló szovjet hadsereg szüntette meg, hanem mindkettőt az adott megszállóval kollaboráló magyar kormányok tették. Ne akard őket mentesíteni a felelősség alól.