Tesztelendõ képviselõk
Szeptemberben kezdõdik a 211 új parlamenti képviselõ átvilágítása – jelentette ki Hodászi Zoltán, az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésére létrehozott bizottság elnöke. Az elmúlt négy év alatt a bizottság 600 ellenõrzést végzett.
A testület tagjai azt vizsgálták, hogy a törvény hatálya alá tartozó személyek nem voltak-e III/III-as ügynökök, vagy a nyilaskeresztes párt tagjai, illetve teljesítettek-e karhatalmi szolgálatot 1956–57-ben. „Fontos tisztséget betöltõ személy” a köztársasági elnök, a kormány tagjai, a parlamenti képviselõk, az állami televízió és rádió elnökei, és sokan mások. A vizsgálat tárgyát képezõ 600 esetbõl 20 és 30 közötti azon személyek száma, akiket a bizottság érintettnek talált. A törvény humánus jellegét hangsúlyozza, hogy a már nem „érintetlen” illetõvel elõször a nyilvánosság kizárásával közlik az eredményt, és lehetõséget adnak neki a tisztségérõl való önkéntes lemondásra. Amenynyiben él a lehetõséggel, semmilyen további szankciótól nem kell tartania. Aki viszont nem tesz eleget a vizsgálóbizottság diszkrét felhívásának, annak nevét nyilvánosságra hozzák. Az elmúlt években nyolc személy vált ismertté mint a törvény által érintett: Horn Gyula, Gál Zoltán, Szûrös Mátyás, Medgyessy Péter, Nyers Rezsõ, Csehák Judit, Vankó Magdolna és Keresztes K. Sándor. Az elsõ hét személy szocialista, utóbbi kereszténydemokrata politikus. A lemondásra felszólítottak közül Horn, Gál és Szûrös az új parlamentnek is tagja, akárcsak a szintén ügynökmúltú, néhány évvel ezelõtt önmagát „leleplezõ” Csurka István. Õket a bizottság az Alkotmány értelmében újra fel fogja szólítani a lemondásra. Azok az érintettek, akik viszont a csendben távozást választották, két év elteltével minden további nélkül újra betölthetnek „egyes fontos tisztségeket”, hiszen az átvilágítási kötelezettség 2000 júniusától megszûnik.
A pártok jó része „bebiztosítva”, nehogy már a törvényhozói munka során derüljön ki az ügynöki múlt, elõre nyilatkoztatták a jelöltjeiket. A legenyhébb az ilyen tortúra az MSZP-nél volt, ahol mindenkinek ki kellett töltenie egy olyan etikai és vagyoni nyilatkozatot, amiben vállalta, hogy a „jog és erkölcs” követelményeinek megfelel, de esetleges ügynöki múltra nem kérdeztek rá. Zalai Mária országos irodavezetõ szerint azért az etikai nyilatkozat többet jelent annál, hogy volt-e valaki ügynök vagy sem. A jelen kori MDF jelöltállítási kérdõíve a legszigorúbb: konkrétan rákérdez a múlt „homályos pontjaira”. Nevezetesen, hogy volt-e munkásõr, ügynök, avagy MSZMP-ben vezetõ beosztású tisztségviselõ az országgyûlési képviselõjelölt.
http://www.hetek.hu/index.php?cikk=1564
