Nálam egyenlő erejű a két ösztönzés. Szeretem csinálni, ugyanakkor számomra a korábbi gondolatmenet élő valóság, hiszen, kamaszkoromban és később rengeteg könyvet olvastam, és ezek zöme a világirodalom része, azaz nem magyar nyelvű volt. Az ezekből fölszívott gondolatok, gondolkodásmód, világlátás, irodalmi formák tömege egyértelműen a fordítók érdeme. ez nem a magam vígasztalása, ez tény. Egyébként ha még nem tudnál róla, ajánlom figyelmedbe a MEGY-et, a Műfordítók Egyesületét (ez itt a reklám helye), amely távlatokban egyszer talán érdekvédelmi szervezetünkké nőheti ki magát.