lsr
2005.02.16
|
|
0 0
92
|
Fáradtan
Tudod, ismét elfáradtam,
Kezem elnehezedett...
Szemem előtt összefutnak a sorok,
Száraz könny szánt végig arcomon...
Sötétlő felhők terelődnek össze ismét,
S zaj veszi el a szelíd hang helyét...
Elbújnék, de nincsen hova,
S csak tövisutak visznek tova...
|
|