Nagyon szívesen kifejtem.

Többen gondolták már rólam, hogy értek valamicskét a PC-s DVD íráshoz, ezért megkértek saját DV szalagjaik feldolgozására.

Nos, elég hajmeresztő dolgokat lát az ember, hogy mi minden kerül a fölvételre. TV-n még csak csak elmegy valahogy a dolog, de mikor látod kikockázva, pixelenként a remegést, csavarodást, billegést, meg az ide-oda kapkodást, akkor már más a helyzet. Ráadásul a váltott soros rögzítésnek köszönhetően a 2 field 1 frame-en jelenik meg, ami a közismert csíkozódás, viszont NEM SZABAD kiszűrni vagy rossz tömörítéssel lerontani, mert kipusztul a folyamatosság a felvételből! A videó tömörítés meg azon alapszik, hogy a képkockák között sokkal kevesebb adat kell a változások tárolásához, mint az egyes képkockákhoz, ami a DVD formátumnál lényegében a jól komponált, minőségi filmfelvételeknél teljesül megfelelően.

 

De nem csak az amatőr operatőr jelenthet gondot, hanem maga a kamera is. Azon meg állvány sem segít. A Panám szobánan 3x100W-os lámpáknál már elég zajos DVD csináláshoz. Persze lehet, hogy csak túl szigorú vagyok, de aki tudja mit kell keresni az egyből kiszúrja a különbséget.

Leginkább tipikus ilyen esetben, hogy a nagy homogén felületeken a véletlen szerű hangyázásban a kódoló talál valami rendszert, és mászkáló, pulzáló, amőba szerű képződmények jelennek meg. Tipikus a kockázódás is ilyen esetekben, nagy téglák jelennek meg egymás mellett. A legrosszabb viszont, hogy minden kulcskockánál (max 15 kocka) újra kezdődik a folyamat, újra indul egy jó minőségű képkocka elamőbásodása, roppant kellemetlen pulzáló hatást keltve.

 

Ami leginkább megdöbbentett, napfényes kültéri felvételeken is tetten érhető a CCD zaja. Ez annyira nem köszön vissza tömörítésnél, de meglepő. Inkább a kontasztos átmenetek "szőrősödése" figyelhető meg, de az leginkább csak kikockázva látszik, annyira nem zavaró.

 

Persze vannak elég jó zajszűrő filterek, a legjobb ami képkockák közötti átlagolást tud az álló és az azonosíthatóan elmozdult ojjektumoknál és pixelek közötti simítást a változó részleteknél (sajna hasonlót még csak a DivX 5-ben láttam), de elég sok tökölődés árán lehet használható eredményt elérni.

 

Jelszó tehát, a felvételen legyen minél kevesebb fölösleges gyors mozgás, és minél kevesebb zaj!

És ha még egy lépést akar tenni az ember a minőség felé, akkor arra a DVD lemezre Xvid -be is lehet tömöríteni nagy bitrátával, sokkal jobb lesz az mpeg2-nél.

A legjobb persze mjpeg-ben hagyni a cuccot, pl. vissza írva a DV szalagra, de az idővel el is romolhat, kényelmetlen, véletlenül le is törölhető, és drága. :(

 

Ha van rá igény halászhatok 1-2 példa képkockát is.