I.
A Benes dekretumok ugye valoban fajdalmas es lezaratlan fejezete politikai felmultunknak.

Az alapveto problema az hogy a 2-3 millionyi nemet es mostmar foleg utodaik termeszetesen -ennyi ido utan, es a Cseh allam anyagi erejenek korlatja miatt - nem kaphatja meg a meltatlanul elszenvedett gazdasagi es egzisztencialis kar reparalasat, es meg a politikai rehabilitalas is problematikus Csehorszag szamara, amelyik nem szivesen mozdul el a kenyelmes, fasizmus aldozata poziciobol, a genocidiumot elkoveto hullarablo iranyaba.

Sokkal kisebb mertekben ugyanez vonatkozik Magyarorszag es az egykori Csehszlovak allam viszonyara.

II.

Tekintettel arra, hogy mind Nemetorszag mind Csehorszag vezetoi tisztaban vannak a helyzet kenyessegevel, es a legkisebb mertekben sem akarjak a lakossagik meghatarozott (es remelhetoleg nem tul szeles) csoportjai kozotti ellenerzeseket fokozni, es a kozos alapertekek alapjan el vannak kotelezve a tartos baratsagra es egyuttmukodesre*, a LEHETO LEGNAGYOBB BAROMSAG lenne a magyar kormany reszerol, ha -toredekben erintettkent- beleszarna a ventillatorba, es - hasonloan Orban Viktor ostoba, és egyertelmuen negativ nemzetkozi visszhangot kelto kakaskodó állásfoglalásához, mind Nemetorszag mind a csehsylovak utodallamok haragjat kivaltva értelmetlen lépéseket tenne Magyarország ujabb nemzetközi elszigetelődlésének és a vele szemben való gyanakvás megerősitésének irányába.

Ennek megintcsak a határon tul élő magyarok innák meg a levét.
A szélsőjobb anarchista militáns taktikája itt is nyilvánvaló:

"A minél rosszabb, annál jobb" elv alkalmazása.

--------------------------*

Amelynek soran megtortent, hogy a cseh allam feje fejezte ki melyseges sajnalatat, azzal kapcsolatban, ami a nemetekkel es a magyarokkal a II VH utan hazajaban tortent.