"Úgy gondolom, Mo-n haragszanak az emberek, tele vannak gyűlölettel, csalódottsággal, elégedetlenséggel - ez tükröződik a viselkedésben is."
Én egy másik országban élek ezek szerint, mivel rengeteg mosolygós, szeretteivel bunkofonozó (bocsánat, én is szoktam), kéz a kézben sétáló embert látok.
Azt hiszem ez nagyban hozzáállás kérdése is.
A korsó félig tele vagy félig üres ?
Ha valaki érzékeny típus, a napját elronthatja, ha reggel egy kulturálatlan beszólás üti meg a fülét.
Azt hiszem, nagyon fontos, hol él az ember, milyen környezetben.
A nagyvárosok ilyen szempontból lelketlenebbek, az emberek idegesebbek, azt is szokták mondani : "pörgősebb" az élet.
Egy felpörgetett ritmusban pedig óhatatlanul türelmetlenebbek az emberek.
"Mégis, az én gyerekem és a barátai (tényleg a barátai??) egymással kizárólag nyeglén, vulgárisan kommunikálnak, sőt a gimnáziumban is (ami egyébként egyházi gimi...)"
Na hidd azt, hogy minden fiatal nyegle. A munkatársam gyerekei tök normálisak. Mindenféle tapasztalat létezik, ki ilyen, ki olyan.
"Azt gondolom, ez egy üzenet: boldogtalan, egymást nem szerető emberek élnek egymás mellett, telis-tele feszültséggel"
Könnyen lehet, hogy nem bírjátok a nagyvárosi életet, sokan vannak ezzel így.
A feszültség elől kertvárosba vagy vidékre, kisebb helyre mennek lakni.
... és ott megtalálják a számításukat !
Azt hiszem felesleges a társadalom betegségéről beszélni ... a lakóhelyedéről inkább lehet.
Gyere Miskolcra, itt nyugalom van.
:)