"Az általad idézett definicioban benne van hogy a teológia tudomány..."
Igen, mégis hadd tartsak kakukktojásnak egy olyan "tudományt", ami dogmákra épül.
A "többi" tudományágban a dogmatikus jelzőt a "változásra képtelen, bizonyítatlan elvekre épülő, azokhoz vakon ragaszkodó" értelemben használják, és határozottan sértésnek veszik, ha egy TUDOMÁNYOS felfogásra, vélekedésre a dogmatikus jelzőt használja valaki.
Nos, számomra (és azt hiszem sokak számára) a teológia dogmatikus.
... mint tudományág.
Mint más egyéb, úgy elfogadható a bizonyítást nem ismerő rendszer.
De látod ezért felesleges egy hitre épülő rendszerről tárgyszerűen beszélnünk, mint a fizikáról, vagy a kémia.
Ezekben vannak kutatás alatt álló területek, ahol nem alakult ki egységes álláspont, és a már tisztázottnak tűnő alapelvek is megdönthetők.
"Irok neked egy rövid definiciót a Bibliából: Isten a szeretet. :)) És ebből a tudomány számára egyik sem létezik...:)))))"
A definíciót elfogadom, erről beszéltem.
(most félrenéztem, és nem vetem a szemedre, hogy a teológia számára ezek bizony léteznek, és a teológiát tudománynak tartod...)
"Ha jol utánagondolsz, akkor minden a hiten alapul... Te elhiszed, hogy nincs halál utáni lét. Bizonyiték nincs rá, mégis elhiszed."
Hehe, én a bizonyításban hiszek.
Tehát ha ateista (+materialista) vagyok, ha nem, arra kell kérjelek, valaminek a létét bizonyítsuk, ne a hiányát.
Ugye ez logikus ?
Ha bebizonyítod nekem a halál utáni létet, akkor utána az is belekerül a világképembe, elfogadom.
* * *
Bizonyítsd be, hogy NINCS piros fogkeféd.
Ha azzal az olcsó trükkel jönnél, hogy lefényképezed a kék színű fogkefédet, és elküldöd a fotót, esetleg tanúkat hozol, nos ki kell ábrándítsalak, én határozottan megálmodtam, azaz megtapasztaltam, hogy igenis piros a fogkeféd.
Úgy vélem az általam megálmodott fogkeféd egyenrangú a teáltalad valósnak hitt színűvel, tehát igenis van piros színű fogkeféd.
:)
* * *
"Az egész életed hiten alapul."
Erre utaltam játékosan valahol a topik elején.
Láttad a Mátrix című filmet ?
A környezetünket kénytelenek vagyunk valósnak elfogadni, hiszen így élhető az életünk.
Én a környezetem jeleit és a tapasztalataimat nem HISZEM, hanem TUDOM.
Ez az önzés szerves része a tudományos fejlődésnek.
A bizonyítás során a sok kis külön gondolkodó, szkeptikus emberke (na jó, a túlnyomó részük) el kell fogadja, hogy helyes az érvelés.
(u.i.: ha megkérdeznéd, hogy szerintem a nagyszerű Elvis él-e még, azt válaszolnám, hogy tudomásom szerint halott. Ettől még élhet.
Érted ?
Nem 'hiszem', hogy halott, mert akkor nem lennék meggyőzhető az ellenkezőjéről. )
"Az alapvető félreértés ott van szerintem, hogy a materialista tudomány olyan dolgokra akarja ráhuzni a saját rendszerét, ami számára nem is létezik..."
Hehe.
A (materialista) tudományágak és a vallás a másik sarkára tapos, a tanulmányozott "területek" jócskán átfedik a másikét.
A vallás deklaráltan mindenre a helyes választ adja, a tudomány csak a bevalottan jelenleg általa helyesnek tartott választ nyújtja.
"A tudomány számára a hit egy megfoghatatlan, definiálhatatlan, értéktelen és igy fölösleges valami (holott vannak kisérletek amik a hit erejét bizonyitják)."
Na ezekről a kisérletekről nem igazán hallani.
Ugye nem pszichológiai jelenségekről beszélünk ?
"Azonban a lelki életnek (hogy definiálja a tudomány a lelket???) alapja, inspirálója és elengedhetetlen tartozéka a Hit. Az ellentmondás a tudomány oldaláról feloldhatatlannak látszik..."
Amennyiben elfogadjuk, hogy van lélek.
Tessék bebizonyítani a tudománynak, hogy van lélek.
"De mégis hányszor bebizonyosodik, hogy a Hit ott is diadalmaskodik ahol már a jozan ész és a tudomány végetér (betegségek, háboruk, koncentrácios táborok túlélői stb...)"
Na ezek pszichológiai jelenségek.
... hányszor bebizonyosodik, hogy a lélek ereje a világon semmit nem ér tudományos területen (minden, ami anyagi).
"Hány materialista tért már meg egy HKÉ után... "
Hány tért meg ?
... és ez mit bizonyít ?
Hány hívő vesztette el a hitét ?
... és ez mit bizonyít ?
Semmit.
"Oszt ennyi... Mennyire felesleges ez a sok gépelés, hiszen nem is egy dologról beszélünk. Számodra nem létezik Isten, én pedig nem fogadom el az anyag elsődlegességét. Miről beszélünk ezek után?:)"
Egen, ez nyilvánvaló.
Én a tudomány összegyűjtött bizonyítékaival próbálok érvelni, amik mindenki számára megtapasztalhatók, megérthetők, te HKÉ élményekkel próbálsz érvelni, ami ritka, mint a fehér holló, továbbá a pszichológián belül maradva akár megmagyarázható is.
"Az utoirathoz. Szerintem pont forditva van... Egy hivőnek bőven belefér a tudomány, hiszen ő a fizikai lét felett (ez a tudomány területe) elfogadja a szellem valóságát is (ez a szellemi megismerés területe)."
A hívőnek azért nem férhet bele a tudomány, mert a tudomány tagadja a nem bizonyíthatót.
Fordítsuk meg (ez szerintem közelebb áll a valósághoz) :
Azt viszont mondhatjuk, a tudomány eredményeit viszont a hívő is KÉNYTELEN elismerni. Hiszen ha kíváncsi rá, őneki is bebizonyítja a tudomány.
"A materialista viszont elhiszi az anyagot(ami önmagát létezését bizonyitja) és tagad minden mást azon kivül, azon az alapon, hogy az anyagi szemléletü tudomány képtelen bizonyitani a szellemet, ami számára nem is létezik..."
Így van.
Üdv
Gábor