Tegnap hallottam Koltayt egy rádió riportban, majd félórán keresztül beszélni. Sajnos nem hallottam, mit is mutattak be most Romániában, de áradozott a maga hősiességéről, hogy végre lehetett ott Trianonról beszélni egy TV műsorban.

Most akkor ott a Sorstalanságot mutatták be? S azt emlegeti együtt Trianonnal?

A zsidók gyilkolása és az ország szétdarabolása, meggyengításe más kategória. Sokan szenvedték meg ezt is, azt is. Gyötrelem az élőknek a sok ártatlan értelmetlen halál a holokausztnál, s gyötrelem az élőknek életeket leélni megaláztatásban, szülőföldjén, hazájától megfosztva, kivettettként, üldözöttként, gyermeiknek ilyen módon és környezetben felnőni, de ezt a kétféle gyötrelmet értelmetlen összehasonlítani. Mindkettő mérhetletlenül igazságtalan, értelmetlen, keserű, borzalmas, s nem sorolom, mert sok helytálló negatív jelző illik még rájuk.

Mindkét tragédiának vannak máig meglévő, ráadásul jellegében közös negatívumai: mindkettőnél egyfajta bűntudatot próbálnak valamiért egyesek ébreszteni, fenntartani a magyar nemzethez tartozó élő, ráadásul vétlen emberekben, mintha egy nemzet, egy népcsoport generációkon keresztül bűnös lehetne, detto úgy, minta hogy a kereszténység szerint minden megszületett csecsemő Ádám és Éva óta bűnös lenne. Ezzel a valódi bűnösökről akarják valami oknál fogva, akár csak azért is, mert nem értik, nem látják, hogy nem a nép, a sok ember a bűnös, hanem voltak érdekek, amik mentén ezeket elkövették, mert akiben bűntudat ébred, azt el lehet nyomni valamiben. Ezt teszi a kereszténység, ami meghunyászkodásra nevel, de valójában nem csupán egy misztikus Isten előtt, hanem valami földi hatalmat képviselő, hatalmat bitorló ember előtt IS. És ez a fő cél. Mindig.