Az első kérdés könnyű: a civil szférát a civil házon keresztül szervezték be a bizottságokba, vagyis a könnyebbik de még működő végén fogták meg a dolgokat. Nyílván valahogy úgy kellen működnie, hogy a civil kerekasztalnál leülnek, (leültek) a civil szervezetek és megnevezik delegáltjukat a bizottságba. Nyilván valahogy szakmai alapon, de erről terla bővebben tudna írni.
Én egyébként nem erre felé látom a működés "társadalmasítását" hanem pl. a "Városfejlesztési Tanács" " Szociális Tanács" stb. megszervezésében. De ez már más téma.

A második kérdésre bővebb válasz illik. A Gulyásfesztivál Egyesület támogatása nem is kérdés, mintha tavaly is kapott volna az egyesület az idegenforgalmi alapból. Ez az alap ha minden jól megy idén is lesz, és gondolom az egyetértés megmarad a rendezvény támogatásában.

Az idegenforgalmi adó visszaforgatása azonban csak olyan helyeken reális és van hozama, ahol az adó mértéke olyan, hogy a bármilyen módú "visszatérítése" az ágazatba jelentős. Egyszerűbben fogalmazva, évi 10 ezer forintot nem éri meg visszajuttatni - forgatni a vállalkozásokba.
A forrás ésszerű felhasználásról szóló minden szabályból az fog következni, hogy a források megfelelő mértékű koncentrálása szükséges. Egyszerűbben 100 ezer forintot nem érdemes valamire elkölteni, mivel nem lesz látszatja, míg 1 milliónak igen.

Ezért jobb megoldás Szolnokon, hogy az "összedobott" és állami támogatással megfejelt idegenforgalmi adóbevételeket központosítva költik el, megtalálva a helyes érték koncentrációt. Ez az elvi alap.

[Ha gyárad lenne és be kellene ruháznod, ott is érték - haszon - megtérülést elemeznél, de azt is tudni kell., hogy nem érdemes szétszórni a forintokat alkatrészekre, inkább össze kell gyüjteni egy komplett gépcserére a pízt :)) ]

Azonban minden képpen egy alapvető félreértést szeretnék szétfoszlatni, mégpedig azt, hogy attól, hogy mi azt hisszük, hogy az idegenforgalom húzóágazat lehet Szolnokon, még nem feltétlenül látja így a beruházó tőke. Márpedig szinte az egyetlen biztos mérce a tőke hajlama a beruházásra. [Kb. mint az országszerte üres ipari parkoknál, ahol áll a park, és nincs beruházó].

Egy másik megoldás a fejlesztésre a központi és helyi közösségi források bevonása, de szerintem Szolnokon ez olyan nagyságrendű, hogy vajmi kevés rá az esély, én 5 - 10 Mrd (!) forint körülire taksálom.

Ha ez így megáll, akkor ez azt jelenti, hogy az idegenforgalom Szolnokon csak kiegészítő ágazat lehet, ami nem baj, és nem jelenti azt, hogy nem kell rá áldozni, de jelenti azt, hogy csak lassú fejlődésre lehet számítani.

Minden esetre már a wellnessről is lekésőben vagyunk (ráadásul a lehetőségeink, forrásaink sem akkorák, mint Debrecen vagy Hszoboszlóé), talán a környezettúrizmus, kulturális turizmus lehetne a hosszútávú fejlődési lehetőség.

És ebbe illik bele a gulyásfesztivál, azzal a megkötéssel, hogy sajnos nem a turista szezonban van. Talán, ha elgondolkodna az egyesület a tevékenysége helyi bővítésén, nekem pl. nagy álmom egy nyári, hivatalos szakácsverseny :)))))