hát akkor elég figyelmetlenül turkálhattál a hozzászólásaimban, a mondott együtteseket elég rég dícsértem már, illetve rajtuk kívül még elég sok mindent, max. azokat nem ismered.

de legalább megtudtuk, hogy a Green Day ugyanaz a kategória, mint a Stereolab, és az Oasis és az LCD Soundsystem is egy kaptafa.

innentől kezdve tényleg nincs miről beszélni, csak nem értem, miért nem mered bevallani, hogy megálltál a múlt évezred végén?

ráadásul olyan vaskalapos ostobaságokat írsz, hogy hihetetlen. direkt a kedvedért előkerestem egy 2003-as adatot, minden idők legnagyobb példányszámban elkelt amerikai lemezeiről. első az Eagles (...), míg a Fleetwood Mac holtversenyben hatodik, akárcsak Shania Twain. akkor most ő is igényes? sőt, Whitney Houston 'Bodyguard' filmlemezét 2 millióval többen vették meg, mint a Dark Side Of The Moont, és még sorolhatnám. Angliában meg egy Oasis lemez a második, ugyanilyen összesített listán.

de tudjuk, az értékálló zenéket hallgatják az emberek... (jézusom!)

és nem attól klasszikus valami, hogy sokan veszik-e meg a lemezüket, vagy sem.

ami meg a többit illeti, meg fogsz lepődni, de a popzene valóban nem csak a zenéről szól. befolyásolnak a szövegek, az előadók nyilatkozatai, image, stb. ez teljesen természetes. amúgy sem szeretem a U2-t, de ha meglátom, hogy Bono megint Jézust játszik, még jobban utálom, ezt sem kell magyarázni.

elhiszem, hogy nem változtál 50 éves emberré, mindenesetre egy 50-es, vaskalapos, csőlátású embernek is a becsületére válna, amiket most néha leírtál.