Kukiverő Heverő Creative Commons License 2005.02.02 0 0 139

 

 

Akkor inkább Pantera! (136. hozzászólás, 3. §)

 

 

 

 

Fikázzunk rovatunk 699-33. része:

--------------------------------------------

A TIK (az új egyetemi központi könyvtár és előadótermek)

 

 

1. Múlt hét, első találkozásom a TIK-kel: természetesen a bő egy hónapja átadott

    hipermodern épületben csőtörés keletkezett, és Lappossch barátommal nem

    sikerült bejutni. Ez nekem nem volt probléma, de Lappossch a szakdogáját

    szerette volna elkezdeni, ehe-ehe.

 

2. A mai látogatásom tapasztalatai: a többszáz számítógép nagyon szép, nagyon

    lapposschak a képernyők, jó az a HP, DE: ugyebár a gépekbe úgy jelentkezünk be,

    hogy beledugjuk (AHH) a diákunkat. Ez eddig OK, de ha ennek ellenére kiírja, hogy

    "SAM hiba", vagy valami ilyesmi, akkor baszhatjuk a nőnemű szülőnket. Vicces volt

    látni az egyébként nagyon jó kilátást biztosító hidakról látni az összes felém

    forduló gépen ugyanazt a kis hibaüzenetet, és az üveges szemekkel bámuló,

    fontos dolgaikról lemaradó, szövegszerkesztéssel, órajelentkezéssel elmaradó

    egyetemista társaimat. Ez nekem még mindig nem okozott problémát, hiszen én

    csak vizsgázni mentem ma oda.

 

3. A vizsga helyén (konferenciaterem) hideg volt! Ez már rosszul esett.

 

4. Van ugyebár a panorámalift. Csodás kilátás, üvegfalak. Kérdem én, mire jó az

    egész, ha pl. a harmadik emeletről 5 másodperc alatt leér a földszintre?

 

5. A ruhatár: ezzel semmi gondom nincs. A csomagmegőrző: a ruhatárban a kedves

    hölgy finoman felajánlotta, hogy mi a facér nem tesszül a táskát a (ha jól tudom,

    szintén diákkal működő) csomagmegőrzőbe? Szerencsére ekkor már letette a

    táskámat a kabátom alá, mikoris meghallottam a mellettem várakozó sorstársam

    panaszát, egészen pontosan arról érdeklődött, hogy mi a teendő, hogyha a

    csomagmegőrző nem nyílik a diákkal, és neki mellesleg a benne lévő cuccaival

    együttt 5 percen belül a város másik végén kellene lennie.

 

Ekkor már kezdett leperegni a szemránckrémem, még szerencse, hogy a vizsgán

kívül tulajdonképpen semmi dolgom nem volt az épületben. Mi lett volna, ha esetleg

igénybe kívántam volna venni a tulajdonképpeni könyvtár rész szolgáltatásait, vagy

ha megéhezvén betértem volna a büfébe? Egyszer ezekre is bizonyára sor fog

kerülni, a tapasztalatokat a Fikázzunk rovatunk következő számában teszem majd

közzé.

 

Ezzel nem fejeződik be a történet, hiszen még ma délután kedvenc munkahelyemről

el kellett vinnem egy SIM kártyát hova is? Természetesen a TIK-be, egy titkárnőnek.

Odaérvén látom ám, hogy Majó Zoli barátunk saját tantárgyából 5-öst érdemel

(Karriertervervezés - ugye Gerely), hiszen most ő ott az igazgatóbácsi.

Na mindegy. A titkárságon egyébként van egy tábla a falon heti beosztással, amit

úgy tűnik rendszeresen frissítenek, mert amikor még ősszel jártunk ott a főnökömmel

telefont szerelni, akkor is az aktuális hét teendői voltak felírva, és nem volt ez

másként a mai látogatásomkor sem. A lényeg, hogy a beosztásból kiderült, hogy

van még pár egysége az épületnek, ami ezután fog megnyílni. Természetesen

kipróbáljuk őket, a csövek teherbírását is beleértve Donnie Darko-módra.

 

 

Na megyek, nemsoká kezdődik az új kedvenc, a magyar Vészhelyzet, a sorozatok

sorozata, a JÓ-SZÍV-AN, ROSSZBAN. Ha nem láttatok még igazi SZARFOST,

konyorgom, nézzetek meg egy rész. Ha érdekel valakit ha nem, jövő héten

jelentkezek egy jó kis elemzéssel. Azért csak akkor, mert nehéz rávenni magam,

hogy ezt a szemetet megnézzem még egyszer.

 

 

 

Megyek mer' íhös lettem.

 

 

Egyet mondok, potkánmírög.

Munyoz