Snotre,

tévedsz, nem sötét és ismeretlen világ a számomra, a konkrét tapasztalataimról beszéltem, amelyeket nem az agglomerációhoz tartozó helyeken szereztem (amelyek helyzete jobb az átlagnál).

Nem titok, hogy a keleti régiók elmaradottak a nyugatiakhoz képest. Az Alföld kis falvaiban a téeszek szétestek, az utódcégek jóval kisebb létszámmal dolgoznak. Az állás nélkül maradtakat a tömegközlekedés korlátai gyakran akadályozzák, hogy a lakhelyüktől távolabb próbálkozzanak, ott viszont a munkalehetőségek száma finoman szólva csekély. Marad a munkanélküli segély és a jövedelempótló, esetleg néhány szerencsés számára ideiglenes státusz az önkormányzatnál, meg persze nyáron fekete munka. Olyan falvakban, ahol a munkanélküliek aránya 80%, ahol télen az a kérdés, hogy melyik szobát tudják fűteni, ahol örülnek, ha hús kerül az asztalra, ott szerinted majd az lesz a népek központi problémája, hogy mennyi a teljes kiőrlésű liszt a kenyérben, és hogy párolják vagy nyersen fogyasszák a zöldséget?