"A szószatyor halála"- Gál Jééééé, good bye!

Már a piszi se hiszi

Szegény miniszterelnökünk, Medgyessy Péter leköszönő és újonnan felkent tanácsadói egyaránt elégtelennek találják a kormány kommunikációját általában, de különösen a kormányszóvivő teljesítményét.

A koalíciós kormány háza táján manapság divat lett a silány píárt hibáztatni a kormányfő zuhanó népszerûségi mutatóiért éppúgy, mint minden idők leggyöngébb szocialista szavazói támogatottságáért.

A kabineten belüli pénzügyi súrlódások, a forint tőzsdei árfolyamesése vagy éppen a népszerûség növelő céllal hozott intézkedések tálalása úgy szállt el, mint Micimackó a piros léggömbbel.

A gyakorta égbekiáltó baklövések közt is kimagaslik a megtermett, kétbalkezes kormányszóvivő ténykedése, további súlyos csapásokat mérve a már amúgy is barát- és befolyáshiánnyal küszködő kormányra.

A szóvivő még a sajtó képviselői közt is képes ellenségekre szert tenni vaskos stílusával és "a párt önjelölt ökle" szerepében tetszelgésével. Kormányszóvivőként Gál J. Zoltán, az utolsó kommunistakabinet belügyminiszterének ivadéka, valódi kakukkfióka a vörösbegyfészekben. Nem beszél nyelveket, magyarul is csak torokhangon és mondhatni bárdolatlanul, miközben előadásmódja az átkosbeli bombasztikus pártszónoklatokra emlékeztet. A tanulmányait sem vitte túlzásba, amit elvégzett, azt sem épp színjelesre.

Elődje a poszton államtitkári rangban állt, de ehhez egyetemi végzettség szükségeltetik - amivel Zoltánunk nem büszkélkedhetik.

Gál papa hírnevét azzal alapozta meg anno, hogy belügyminisztersége idején titkosszolgálati akták ezreit sikálták el a felügyelete alatt.

Ezek bármelyike kínosan érinthette volna az ejtőernyős elvtársakat, akik a posztkommunista politikában újra felütötték a fejüket.

Az egykori szigorúan titkos iratok ma is ideális alapanyagot szolgáltatnak a legjövedelmezőbb alvilági tevékenységhez, a zsaroláshoz.

A közelmúltban a Magyar Rádió elnöke ellen indított politikai sajtótámadás jó példa erre. A baloldalról bedobott ismeretlen eredetû kartonok szerint Kondor Katalint informátorként szervezték be a hetvenes években. De térjünk vissza az ifjabb Gálhoz, aki áldásos szóvivői tevékenysége mellett honatyai feladatokat is ellát a szocialista frakció hátsó soraiban, igaz, sok vizet nem zavar a T. Ház ülésein.

Nemrég azzal húzta ki a gyufát, hogy mint kiderült, a jó tempóban bólogató sajtóügyfeleit időről időre extra információkkal látta el. A kedvezményezettek főként - az újságírás mezején tett eleddig egyszeri kilengése idején, kifutófiú, hm, inas korában - egy bulvárlapnál szerzett barátocskái közül kerültek ki.

Mellesleg ez egyben kimeríti a szóvivő úr médiaterületen szerzett gyakorlatát is. A többi mellékesen jött e magas hivatal ballépése, 2002 tavasza óta. Valóságos kis sleppet épített ki azóta.

A szóvivői kóceráj kényelmesen kucorodik meg mindenestől a miniszterelnök szárnyai alatt. Eleddig a kormányszóvivő úr "szent ökörnek" számított, újabban azonban egyre többet találja magát kereszttûzben, s mint így, nyûgként főnöke nyakán. A nemrég lemondott vagy kiebrudalt kormánytanácsadó, Ron Werber izraeli médiamágus, már jó ideje megszabadult volna Gál J. Zoltántól. Az idősb Gál kapcsolatai azonban többet nyomtak a latban.

A most beújított amerikai tanácsadók állítólag hajthatatlanok Gál menesztésével kapcsolatban, mivel helyébe megnyerőbb, tehetségesebb, nyelveket beszélő frontembert szeretnének.

Úgy tûnik, nem látnák hasznát egy baleknek, amivé kormányszóvivőnk mostanában avanzsált. A legnagyobb gáz J. Zoltán körül a mára csaknem elpárolgott szavahihetősége. A riporterek bejelentéseit nem csipetnyi, inkább maréknyi kétkedéssel fogadják, miután gyakorta derülnek ki tévedései, vagy cáfolják meg más kormányszóvivők. Januárban fanfároktól kísérve jelentette be futottak-még-kategóriás Forma 1-es versenyzőnk állami támogatását, amiből nem lett semmi. Hasonlóan fordult árokba Gál az M5-ős autópálya állami kivásárlásáról tett bejelentésével éppúgy, mint más sürgős tájékoztatóival.

Mindennek tetejébe a szóvivő kétes lakásvásárlási ügybe is keveredett, aminek sarát eleddig nem mosta le magáról. Kedvezményes hitelét állítólag épp azelőtt vette fel, hogy a kormány pénzhiányra hivatkozva leállította a szerényebb anyagiakkal "megáldott" családok számára létrehozott konstrukciót.

Szerencsétlen nyelvbotlásainak, feltételezéseket és pontatlanságokat felvonultató kinyilatkoztatásainak azonban se vége, se hossza.

Tom Kennedy