Szent Konstantin legendája szerint a 800-as évek végén (tehát a kereszt feltételezett készítésekor) mind az avarok, mind pedig a magyarok rendelkeztek saját írással és azt használták is az istentiszteleteken. A Konstantin legenda eddig nem sok figyelemre méltatott híradását most a rovásírásos kereszt megerősíti.

A kereszt rovásírásos felirata nem áll egyedül ebben a korban. Hasonló korú székely betűs írás a bűi agyagfúvókáról és a sopronkőhidai avar sótartóról is ismert.