Noi mivoltod természetesen nem változtat semmin, csak furi volt. De mondom nem számít.

"Én Istent csak logikai alapon utasítom el, mintahogy elfogadni is csak úgy fogom."
Nem, úgy szerintem nem is nagyon lehet, de ez nem biztos, majd mekérdezek egy embert, aki hasonlómódon fogadta ot el.

"Nem arra kell bizonyíték, hogy valami nincs, hanem arra hogy van. Tehát amíg arra nincs bizonyíték, hogy van, addig nincs."

Miért?

"Csak úgy érdeklôdés szintjén: miért nem szól ô hozzám? Sokkal egyszerűbb lenne a helyzet."

Valóban. Nem tudom, hogy miért szólt eddig hozzád o maga (bár lehet, hogy szólt, csak nem figyeltél rá). De lehet, hogy még fog. Ki tudja? Majd imádkozom érte, jó?

"Nem kérhetem, ha szerintem nincs. De ha még kérem is, sokáig tart, míg megbizonyosodom létezésérôl, ezt pont Te mondtad. Sok idôt meg aztán végképp nem tölt senki olyan dologgal, amirôl meg van gyôzôdve, hogy nincs, sôt, még ellenérzései is vannak vele kapcsolatban. Erre Te azt mondhatod, hogy ennyi áldozatot mégiscsak kell hogy hozzon az ember. Én meg azt mondom, hogy ha én ennyi áldozatot hozok olyan dolgok megtapasztalásáért, melyben más emberek hisznek, akkor mást sem csinálok egész életemben, mint keresek különbözô hiteket. Laci, a probléma nincs megoldva! (Gondoltam hogy nem mi fogjuk itt most megoldani, de legalább próbálkozzunk)"

Nem, egyszer próbáld meg. Csak egyszer, és ha még majd esetleg úgy érzed, akkor máskor is. Mond el oszintén neki, hogy miért nem tudsz benne hinni. Ez nagyon hülyén hangzik, de attól még segíthet.

"Aki már megkapta a miérteket, nem tudná megosztani velünk?"

Ezt teszem folyamatosan, csak te nem hiszed el az egésznek az alapját, addig a bunök elválasztanak Istentol, így nem tudod igazából megtapasztalni Isten jelenlétét.

Nem hittél, vagy kifejezetten materialista/ateista voltál?"

Bizony, ko kemény materialista és ateista. Sot hitvalló ateista, materialista. Egyszeuen zavart ah valaki komolyan vette azt, ami számomra hülyeségnek látszott.

"Mert ha az utóbbi, akkor lesz egy-két kérdésem."

Csak nyugodtan, csak most hétvégén valószinu nem leszek.

"Szív/lélek: én nem hiszem [:-)] azt sem, hogy van lelkünk. Szerintem érzések vannak, úgy mint gondolatok, lélek nincs."

Ez majd jön, amikor elhiszed a többit.

Jó hétvégét!

HJM,

köszi.

Üdv,
Laci