Nálunk a Marson is szeret csocsózni a miniszterelnök, de egy magát függetlennek mondó közéleti lap zártkörű partiján nem tehetné, még ha volna is olyan pofátlan, hogy ott akarna mutatkozni. Ahogy ágyban is szokott feküdni, de nem azzal, aki valamilyen okból nem akarja. Az a per okos és hasznos dolog, a Marson hozzátartozik egy ilyen lap normál működéséhez, többek közt azért kíváncsiak rá az olvasók. Dicsekedni vele olyan, mint mondjuk azzal, hogy nem hazudik, vagy egy szakácsnak azzal, hogy ehető ételt főz. Variáció a témára, ha a közönség egy része úgy látta, hogy a lap, mint legkevésbé szar, az egyik párt fenekéből lóg ki. A közönség egy része szemében most talán átkerült egy másik párt, konkrétan egy ambiciózus politikus fenekébe. És édesmindegy, hogy a szerkesztőség mit gondol erről, vagy hogy egyáltalán észreveszi-e.