Apám éjszaka álmában, párnák közt halt meg 84 éves korában, és még az után is, hogy az orvos felyírta neki a teljes protkót a szájába, folyamatosan ette a húst. A protézist szépen elcsomagolta, és a hegyes bicskéjval darabolta apróra a cupákokat meg efféléket. Soha egy percig nem volt beteg, leszámítva azt, mikor a papi nevelőintézetben diftériát kapott és  (így igaz!) petróleummal mosták ki a torkát, úgy ahogy a Jób lázadása c filmben van ábrázolva. (Zenthe F. temeesy Hédi)

Előtte való nap úgy élt mint mindig, csak éppen aznap éjje felkeltette anyámat, hogy szerinte gázszag van Megnézték a konvektorokat, minden rendben volt, aztán ujra visszafeküdt, kezébe vettea kis Sokol rádiót, hallgatta a hajnali cigányzenét, reggelre halott volt. Ilyen halált sazeretnék én is.