A nyersevésben egyébként nekem leginkább az nem tetszik, hogy kinyírná az életemből a gasztronómia művészetét.

Főzni - ha nem is mindig szeretek - egész egyszerűen jó érzés - nekem. Kísérletezni ízekkel meg mégjobb. Így lett a halászléből pl. passzírozott halászlé és került bele reszelt parmezán. Vagy így jöttem rá pl. arra, hogy ha madártejbe karamellizált cukrot teszek, akkor teljesen más minőséget kapok. De a párolt zöldségek reszelt pannónia sajttal, kupaknyi fehérborral szintén jó döntésnek bizonyult.

Szóval azt hiszem, hogy ha csak nyersen ennék mindent, akkor lemondanék a kreativitásom egy részéről amit szeretek nagyon ... és az evést pusztán funkcionálissá degradálná a szememben az alkotás, adás - végülis nem csak magamnak főzök - befogadás, közösségi esemény helyett. Én ezeket szeretem, és ha ennek az a következménye, hogy nem 120 évesen fogok meghalni, hanem 92, ám legyen .... :)