Teljességgel normális.

Mindenkit - engem is - nagyon bánt, hogy tökéletlen, mittudom én korpásodik a haja, fogkő van a szájában, idősödik.

Éppen ezért azt a tényt, hogy az idő sajnos nem csak úgy múlik, hogy most 12 óra van öt perc múlva meg 12 óra öt perc lesz, hanem úgy is, hogy mi magunk is elmúlunk ebből a világból, valahogyan nem szeretjük tudomásul venni.

Számomra nyilvánvaló egyébként, hogy én magam halhatatlan és tökéletes lennék - aki nem érti a humoromat, az most egy kicsit ne olvasson - ha

- a mamám rendesen etetett volna (ha tápszerrel, akkor anyatejjel, ha anyatejjel akkor meg tápszerrel)

- ha az orvosok helyesen kezelték volna a megfázásaimat

- ha nem lettem volna mumpszos

- ha nem ittam volna kólát

- ha tinédzser koromban a bőrömre nem antibiotikumot kapok

- ....

- és ha a nagymamámnak kerekei lettek volna.

Szóval én iszom noni-t (a fene sem tudja minek! :) ) meg aloe vera kivonatot, reggelire almát eszem banánnal - alig várom, hogy legyen végre őszibarack! - eszem sok májat, mert romlik a szemem és abban reménykedem, hogy nem  fogok megvakulni és nem szeretem az orvosokat túlzottan, mert ha oda kell mennem, akkor nem vagyok túl jól - bár maga az orvos erről nyilvánvalóan nem tehet, sőt arról sem, hogy minden évben öregebb leszek ... :)

... és kicsit még a csodában is hiszek - végülis a Mikulást is elhittem egy darabig és tényleg miért ne létezhetne - de már nem annyira, hogy tűzzel vassal kényszerítsem magamra (pláne másokra nem) a csodát állítólag előidéző szigorú rendszabályokat, amiket úgysem lehet betartani, mert akárhogy is nézem - emberből vagyok, s mint ilyen, esendő és halandó is...