Megtörtént. Szavaztam.

Kár, hogy már többet nem tehetek érte.

Majd kiesett a kanál a kezemből, amikor délben bemondta Gulyás László fél egy tájban... Hihetetlen. Láttam, ismertem 14 éves kislányként és láttam, ahogy szinte évről évre töretlenül fejlődik. Egész addig amíg a válogatott első számú beállósa lett. Csodáltam.

Mosolygós, felemelt kezű sajátos ujongása ugrik be, ha rá gondolok, ami egyedi volt, az az öröm, amikor gólt dobott. És néhány kép EB, Kézilabda-gála, Valencia ellen mérkőzés. Hogy csak a legutóbbi sikereit soroljam.

,,Örökre velünk maradsz, örizzük mosolyodat..."