"A vérzés a méhben semmivel sem természetesebb, mint a vérzés az agyban, vagy a tüdőben."

Miért menstruálnak a nők, és mi a „normális” benne? A nő peteérését megelőző napokban a méh nyálkahártyája – az endometrium – megvastagszik felkészülvén a lehetséges fogamzásra. Ha az ovulációkor kiszabadult petesejt megtermékenyítetlenül halad át a méhen, a megvastagodott nyálkahártyára nincs már szükség – és egy igazán egészséges nőben, mint a természetes környezetükben élő állatokban is, ezek a szövetek nagyobb részt felszívódnak. A maradék rövid idő alatt kilökődik enyhe folyás formájában. (2:28-29; 15:227).

Mindazonáltal a modern kultúrák asszonyainak többsége bőséges havivérzést tapasztal, olyat, amit sem a vad főemlős rokonaink, sem a természeti népek asszonyai nem élnek át (2:30; 15:232). Éles elméjű orvosok régóta rájöttek, hogy a természet nem akarta összekötni a peteérés folyamatát zavaró ideges feszültséggel, vagy bármelyik olyan tünettel, ami manapság a menstruáció velejáróiként tartunk számon – magunkra maradva a havi folyással, amit normálisnak fogadunk el, mégis helyesen vérzésnek nevezünk:

"...menstruáció...egy fájdalmas vérzés, mely során éltető nedvet veszítünk.... A témát tanulmányozó nőgyógyászok véleménye az, hogy a menstruáció elsődlegesen és alapjában véve vérzés. Semmilyen élőlény a földön nem támogathatja sikeresen azt, hogy a vérzés természetes és normális, bármelyik testrészből fakadjon." (2:24)

"A vérzés nem az élet feltétele.... patológiás állapot és mindig fájdalmas és néha veszélyes. A vérzés a méhben nem normálisabb, mint a vérzés az agyban vagy a tüdőben. Csupán azért kevésbé veszélyes, mert a méh kevésbé életbevágó a szervezet azonnali jólétének szempontjából." (2:24)