Sipos Géza

KISSZERUEN HALÁLOS

Trianon-film: nyálaz, semmitmond és nem gondolkodtat

[18.1.2005]

 

Miért történt meg Trianon éppen úgy? Erre nincs válasz Koltay Gábor amator módon összerakott propaganda-anyagában. A betiltás körüli kettos, magyar-román botrány a nagy büdös semmiért tört ki.

 

Mirol is beszélünk?

 

Koltay Trianon-filmje lényegét nézve egy másik mu pótlása, ez a magyarázata annak, hogy miért épp olyan hosszú, amilyen. A kádárista apológiának tekintheto – hiszen a lázadó Koppánynak látványosan buknia kell – 1984-es István, a király rendezoje a békediktátumról eredetileg 14 részes sorozatot "készített volna", amelyet tavaly március 7-tol sugárzott volna a Magyar Televízió.

 

Az MTV azonban levette musorról a filmet. A rendezo nyilatkozataiból nem derül ki egyértelmuen, hogy mind a 14 részt leforgatta-e, annyi biztos, hogy "a legfontosabb gondolatokat moziban vetítheto változatba" vágta össze.

 

Tehát a 128 perces változat egy hosszabb anyag kompilációja, amelyet tavaly júniustól vetít Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínház. Ezt mutatta be az itteni többezer nézonek az Erdélyi Magyar Ifjak, majd a vetítés miatti 100 millió lejes büntetés után ez a verzió terjed cd-n, illetve letöltheto formában.

 

Mufaja: nyúlós-nyálas

 

A rendezo dokumentumfilmnek aposztrofálja a muvet – nem szokatlan ez a gesztus, hiszen Michael Moore is dokuként kezeli az egyértelmuen a Bush-adminisztráció lejáratására készített, Aranypálma-nyertes filmjét. Koltay muve szintén direkt módon, ámde kevésbé nyílt eszközökkel politizál, de a szatíra, az irónia és a humor eszközét koncepciója teljességgel kizárja.

 

A Fahreinheit 9/11-et sok kritikus minosítette szájbarágós propagandafilmnek. A Trianon – ami a tényanyagot illeti – nem üti meg ezt a mértéket. Koltay a nézot folyamatosan becsapja. Az a benyomásunk, hogy a több mint két óra után legalább az alkotás mufajában megbizonyosodhatunk, de ez a nézoi elvárás felfüggesztve marad.

 

A tényanyag

 

Hogy botrány alakult ki e film miatt, az valószínuleg akkor is bekövetkezett volna, ha senki sem néz meg egy kockát sem belole. A tavalyi és idei, magyar-román felhajtás annak eredménye, hogy az 1920-as béke még mindig kibeszéletlen tabutéma, noha már a 80-es évektol sorra jelennek meg a szaktörténészek ezirányú munkái.

 

Hogy miért történt meg úgy, és éppen úgy a trianoni békediktátum, arra egyszeruen nincs válasz a filmben. A magyarázat pár mondatban és két percben összefoglalható. Andrássy a kiegyezés után külpolitikai szerzodést köt Németországgal, ezzel valósággal "odaláncolja" az ország sorsát.

 

Emiatt a németek ellenfelei, a britek és a franciák nemzetiségi ellentéteket szítanak a Monarchiában. A filmbol semmi nem derül ki, egy dokumentum sem szerepel arról, hogyan folyt le "az idegen erok aknamunkája" a románság és a szerbség között. A film teljességgel elhallgatja, hogy a nemzetiségi ellentétek száz-százötven évvel korábban, noha nem ennyire erosen, de már jellemzoek voltak a királyi Magyarországra.

 

Adathiány

 

Az egész filmre jellemzo, hogy az írott dokumentumok hiányoznak: a hírhedt trianoni szerzodésbol is csak az aláírások láthatók. A film nemcsak szóban, feliratozásban is rendkívül szukmarkúan bánik a nézovel.

 

Egyetlen korabeli fényképfelvételrol, filmrészletrol sem derül ki, ki, hogyan és hol készítette, eredetije hol lelheto fel. Hiányoznak a szöveges idézetek, térképek, grafikonok, mutatók, pedig a nézo bírná az egyideju képi és hangos információ-adagolást (elég itt csak a Discovery Channel vagy a National Geographic nem is nagyigényu musoraira gondolnunk). A tény- és adatszegénység miatt Koltay muve bármi lehet, de dokumentumfilm biztosan nem.

 

Kongó ideológiátlanság

 

Miért történt? Erre a film két kiemelt szakértoje, Nemeskürty "tanár úr" (alapfoglalkozását nézve irodalomtörténész) és Raffay Erno történész azzal válaszol, hogy a kozmopolita liberális kapitalizmus a 19. század fordulójára meggyengítette, elsorvasztotta a magyar nemzettudatot.

 

Elharapóztak a szocialista-kommunista eszmék, továbbá az akkori politikai elit "nem volt eléggé magyar". Raffay összesküvés-elmélete szerint a szabadkomuvesség is sokmindenben ludas. A kommunista "földalatti szervezkedés" a lefegyverzéssel megalázta a frontról hazatéro katonákat – halljuk a történészt, de további részletek nem derülnek ki.

 

Belépnek az ismeros motívumok: a nemzetáruló Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság (amelyet Raffay így emleget: "diktatúrák alakulnak ki"), amely még inkább aláásta a magyarság pozícióit.

 

Lényegében a Csurka István (a film egyik megszólalója) által emlegetett "globalizmus" és a nemzettudat sorvadása/sorvasztása az oka mindennek – ennyi a válasz a miért történt kérdésre. Ezért kár végigülni a muvet, aki már olvasott Demokratát és Magyar Nemzetet, ennyit már alapból tud.

 

 

http://dark.transindex.ro/?cikk=2941