Én kb. egy időben (kamaszkor) ismerkedtem meg mindhárom szerzővel: Doyle, AC és Poe. Mindhármat nagyon szeretem a mai napig,de azt hiszem, h Holmes történetei sokkal inkább meseszerűek, mint pl. AC-é. Inkább azt írom, h jobban elrugaszkodnak a valóságtól, és sokszor misztikusak. AC-nek is vannak misztikus témái, de vhogy mindig kiderül, h a megoldás nagyonis reális és józan ésszel megmagyarázható.

Poe-tól a kedvencem a Malström poklában, A fekete macska, Az aranybogár, A kút és az inga. És -bár nem detektívtörténet- nagyon jó az Arthur Gordon Pym c. regénye is.