Hát akkor ne görcsölj, mikor én voltam gyerek velem is ugyanez volt, még az általánoisban is minden évben hatalmas felkiáltójeleket tettek a testsúlyom mellé, mert mindig nagyon sovány voltam.. (bár én szerettem a húst, csak akkoriban az még ritka kincs volt...) Amúgy az egész család állandóan azon görcsölt, hogy én milyen sovány vagyok. Semmi de semmi egyéb bajom nem volt egyébként. (Most sincsen, bár most inkább több van rajtam mint kevés. Mikor jött a serdülőkor, akkor kezdtem el ZABÁLNI. A szó szoros értelmében. És akkor ettem meg azokat a kajákat jó étvággyal, amiket addig nem lehetett belém kényszeríteni.)

Adjál neki amit szeret, ti meg közvetlen mellette és vele egyidejűleg jóízűen egyetek aból amit szerettek. Egyszer biztosan meg akar majd kóstolni valami mást is, ha már nem látja, hogy izgultok az evése miatt (ezt a legnehezebb betartani tudom...)  pl. egyetek lágytojást olyan hosszú csíkokra vágott pirított kenyérrel, belemártogatva stb... ha amúgy egészséges nincs min gröcsölni. Még ha beteg is lesz, akkor is főleg folyadékvesztesége lesz, ami könnyen pótolható.  Ha a nyers zöldésget szereti, próbáljatok mellé valami mártást vagy mit, tudod afféle majonézes vackokat vagy más ilyesfélét is.