Szia Alice ! Irásodra szeretnék egy a www.vegetarianus.hu-n megjelent, Bányai Géza által írt cikksorozatból vett részlettel reagálni: "A világ lakosságának mintegy 90%-a vegyes táplálkozású, vagyis a létfenntartásához szükséges tápanyag jelentős részét állati húsból, zsírból, tojásból, stb. szerzi meg. A legújabb tudományos elemzések azt mutatják, hogy az állati termékek fogyasztására alapuló táplálkozás mellett a Föld az eltartóképessége határára érkezett, és ha nem következik be változás, emberek milliárdjai fognak éhenhalni a következő évtizedekben. A fő ok a következő: húsfehérje előállításához 6-15-ször annyi mezőgazdasági terület kell, mint az ugyanannyi növényi fehérjéhez, és a termőterületet ma már nem lehet jelentősen növelni. Meg fogjuk részletesen vizsgálni, mit jelent ez, és milyen másodlagos hatások jelentkeznek, melyek végülis a környezet rombolásához és a szegénység növekedéséhez vezetnek. A létfontosságú táplálékok felhasználási hatásfokát jól jellemzi az egységnyi fehérje beviteléhez felhasznált energia aránya. A vágóállatok növényeken élnek, lényegében ugyanazokon a növényeken, mint amiket az ember közvetlenül is fogyaszt, és amelyek egyedüli táplálékai is lehetnének. A növényi fehérjének állati fehérjévé alakítása nagy veszteséggel jár. A kérdést Magyarországon még nem kutatják, ezért adataink főleg USA-beli statisztikákból és kutatási eredményekből származnak, de a világ minden táján hasonló számokkal találkozhatnánk. A legrosszabb hatásfokkal a bárány dolgozza fel a fehérjét: 16,5 növényi fehérjéből - s ez tízszer annyi növényi tömeget is jelenthet - mindössze 1 kg húsfehérje keletkezik. A legnagyobb tömegben fogyasztott marha- és sertéshús alacsony eredményességgel értékesíti a bevitt fehérjét. Ez azt jelenti, hogy amíg a húst fogyasztó ember egy éves élelmét 1,5 hektár földről lehet biztosítani, addig a laktovegetáriánust 0,2-0,4 hektár, míg a csak növényeken élőt 0,06-0,1 hektár is el tud tartani. Más szavakkal: az a darab föld, amely akár 20 vegetáriánust táplálhat, csak1 vegyes táplálkozásút tud ellátni élelemmel. A világ marhaállománya egyedül annyi növényt fogyaszt évente, mint amennyi 8,7 milliárd kalóriaszükségletét fedezné. - A jelenlegi népesség majd kétszeresét. Az USA mezőgazdasági minisztériumának jelentése szerint 1 hektáron 22,5 tonna burgonya teremhet meg, de ha ezen a földön takarmányt termesztenek marhák számára, úgy 80 kg húst képesek előállítani. Ha az élelmiszerek előállítási költségeit nézzük, talán még szembetűnőbb a különbség. Gazdasági szempontból a nem vegetáriánus étkezés tragikus helyzetet idéz elő. A gabona takarmányként való felhasználásával nemcsak a benne levő fehérjének veszítjük el 90%-át, de pocsékba megy a kalóriaérték 96%-a, valamint a rost és szénhidrát tartalom 100%-a is. Németországban a termelt gabona 8%-a jut emberi fogyasztásra, 92%-a takarmány. Az USA-ban 1950-től 1970-ig a gabonatermés 50%-kal nőtt, de takarmányként használják fel az emberi fogyasztásra alkalmas kukorica, árpa, zab és szója 85%-át, ráadásul a kenyérbúza felét is állatokkal etetik fel" Talán ez az írás válasz lehet arra a felvetésedre is mely az állatok túlszaporodásával kapcsolatos. Tehát igazából az ember az, mely ebben is ludas, a rengeteg vágóállat tenyésztésével.