bámuld  csak ezt a mennybéli látványt

ezt a pecsenyéjére gögös zsiros halacskát,mint

csapkod itt,szinte mosolyog rám, kacérkodik

az étvágyammal! bár volna hasam

a koporsója néki; izes borokkal itatnám,

hogy ne szomorkodjék- unatkozzék odabenn

asztalom örök öröme teremtett vala a mennybéli,

mindanyájunk vigasztalására

ámen

lehet, hogy ez a hal imája?