Sziasztok. Nem vagyok nagy fórumos, most írok először ide, mert ezt már nem bírom elviselni. A The Chemical Brothers az egyik kedvenc bandám, a Dig Your Own Hole óta folyamatosan követem a megjelenéseiket és sikerült eljutnom a GluGlura is. De persze nem emiatt írok ide, hanem az új album miatt. Nem tudom, hogy ki volt az az idióta állat, aki valamikor 2-3 évvel ezelőtt kitalálta, hogy minden, amit a TCB újonnan kiad, az fosgagyi szar és onnantól kezdve szidni kezdte őket. Ennek az eredménye az lett, hogy mára a tesókat legalább akkora divat szidni, mint a népszerű popbandákat. De kérdezem én: miért? Nemrég eljutott hozzám a Push The Button és alig várom, hogy megvehessem! Ez a lemez tele van mondanivalóval, színes, kreatív, energikus. Elég ha csak meghallgatjátok az első négy számot és már leeshet, hogy a srácok a koronggal a jelen elektronikus zenéje ellen lépnek fel és a továbblépésre, váltásra szólítanak fel mindenkit, mert már unják a jelenlegi helyzetet (a számcímek is sokat mondóak: Galvanize, I need it to believe something, Hold tight London...). Nekem az egyik nagy kedvencem a Believe, mert emlékeztet a Surrender zenei anyagára. E mellett nagyon ott van a Hold tight London, Come inside (tagadhatatlanul az Exit Planet Dusk hangzására hajaz), a Close your eyes, ami egy újabb lírai gyöngyszem az eddigiek mellé, a Marvo Ging istentelen jó Surrender utánérzése, a Surface to air pedig egyszerűen csak k*rvajó. A többi szám is nagyon tetszik, de ezek jelenleg a kedvenceim. Abban egyetértek, hogy a Come With Us a "legkevésbé jó album" az öt közül, de nekem még így is rengeteg kedvencem van róla (It began in Afrika, Star guitar, The state we are in, Test). Ja és persze mielőtt valaki darabokra szedne, leírnám, hogy ez csak az én véleményem és nem kell egyetérteni vele, de én örülnék annak, ha végre tényleg befejeződne ez a szidjunk mindent ami Chemical dolog, mert nevetséges. Ezek a srácok még mindig nagyon tudnak, ennek ékes példája az új lemez. Peace